Újra visszakozott a Fidesz: ezúttal nem támogatják az átláthatósági törvény megszavazását.

A csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levették az átláthatósági törvényt, és a nyár előtt nem várható döntés az ügyben – tájékoztatta az Indexet Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Kocsis hangsúlyozta, hogy a Fidesz-frakció egyetért abban, hogy a szuverenitás védelme érdekében jogi eszközöket kell alkalmazni, azonban a konkrét megoldásokról még folynak a diskurzusok. A frakcióvezető hozzátette, hogy a vitatott átláthatósági törvény megvitatását őszre halasztják, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a szakmai szervezetek javaslatainak átgondolására.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május közepén prezentálta a parlamentnek A közélet átláthatóságáról címet viselő törvényjavaslatát. Az előterjesztés célja, hogy lehetőséget teremtsen a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását fenyegető szervezetek nyilvántartásba vételére. A törvény értelmében az ilyen szervezetek a jövőben nem fogadhatnak el külföldi támogatást engedély nélkül, nem részesülhetnek a személyijövedelemadó-kedvezményből, és vezetőik vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, emellett kiemelt közszereplőnek minősülnek. A javaslat célja, hogy egy olyan jegyzéket hozzon létre, amely tartalmazza azokat a szervezeteket, amelyek külföldi forrásokból működnek, és tevékenységük a kormány álláspontja szerint veszélyeztetheti az ország függetlenségét. A benyújtott tervezet ellen a balliberális oldal részéről heves ellenállás tapasztalható, több demonstrációt is szerveztek a kormány javaslata ellen az előterjesztést követően. A törvényjavaslat szigorú kereteket határoz meg a külföldi támogatásokkal rendelkező szervezetek számára, amelyek jelentősen megnehezítenék működésüket. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogosult kezdeményezni a kormánynál a szervezetek hivatalos nyilvántartásba vételét, ha tevékenységük Magyarország szuverenitását veszélyeztetné. Az előterjesztés értelmében az olyan szervezetek, amelyek külföldi forrásokat kapnak, és a "szuverenitást veszélyeztető" módon működnek, csak külön engedéllyel fogadhatnak el további támogatásokat. Emellett nem jogosultak személyijövedelemadó-kedvezményre, és vezetőiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük. A törvénytervezet szerint minden olyan külföldről támogatott közéleti tevékenység, amely Magyarország függetlenségét, jogállamiságát, alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját, a család és a biológiai nemek fontosságát, valamint a külhoni magyarokért vállalt felelősséget negatívan befolyásolja, a szuverenitás sérelmét jelenti. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy szerdai Facebook-videóban jelezte, hogy nem zárja ki a menetrend módosítását az átláthatósági törvénnyel kapcsolatban. A frakcióvezető később telefonos interjúban elmondta, hogy a frakción belül különböző javaslatok érkeztek a törvénytervezethez, és bár egyetértenek abban, hogy a szuverenitás védelme érdekében szükség van jogi eszközökre, a részletekben eltérő vélemények vannak. Kocsis emlékeztetett, hogy a Magyar Bankszövetség, a Magyar Reklámszövetség, a Sándor-palota, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Lapkiadók Egyesülete is javaslatokat küldött a tervezethez.

ennek a vitáját a nyár előtt nem lehet lefolytatni. Ezért a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben, nem szavaz erről az Országgyűlés. Ősszel folytatjuk a tárgyalását.

Kocsis Máté kijelentette, hogy a frakció álláspontja szerint elsősorban azokkal a javaslatokkal érdemes foglalkozni, amelyeket szakmai szervezetek dolgoztak ki, nem pedig azokkal, akik közvetlenül érintettek a tervezett jogszabályban. Hangsúlyozta, hogy a második csoportba tartoznak azok a külföldről támogatott szervezetek, álcivil csoportok és médiakapcsolatok, amelyek a törvény hatálya alá esnének. Kifejtette, hogy e szereplők általában nem konstruktív javaslatokat nyújtanak be, hanem inkább személyeskedő kritikákat fogalmaznak meg. Bár ezt bizonyos értelemben érthetőnek tartja, véleménye szerint ezek a nézetek nem számíthatnak a jogalkotási folyamatban. A frakcióvezető hozzátette:

A Fidesz álláspontja szerint célszerű, ha a törvénytervezettel kapcsolatos egyeztetések nyáron folytatódnak, míg a konkrét javaslat parlamenti vitájára ősszel kerülne sor.

A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy az ukrán kémügyként elhíresült incidens jól szemlélteti a szuverenitás védelmének fontosságát. Kifejtette, hogy az ügy egyik érdekes aspektusa az volt, hogy az ukrán propaganda hamisított felvételeket terjesztett – amelyek között Magyarországon is hozzáférhető anyagok szerepeltek –, ezzel azt a hamis benyomást keltve, mintha Magyarország katonai agresszióra készülne Ukrajna ellen. Ez a narratíva azonban teljes mértékben eltávolodik a valóságtól, és rámutat arra, hogy dezinformációs kampányok valósággal zajlanak hazánk ellen. Kocsis Máté úgy véli, hogy a dezinformációs törekvések nem csupán külföldi forrásokból erednek, hanem a magyar sajtó egyes szegmenseiben is észlelhetők. Szerinte a szuverenitás kérdése nem csupán egy elméleti, hosszú távú téma, hanem aktuális és sürgető probléma is: "Ez tehát egy sürgős ügy, létezik egy átfogó, jövőbe mutató kérdés, a szuverenitás védelme, valamint az ehhez kapcsolódó eszközök alkalmazása, és van egy azonnali kihívásunk, amely az orosz-ukrán háborúval összefüggő dezinformációs kampányokat illeti." Kocsis Máté szerint tehát, miközben a szuverenitás védelme hosszú távon kulcsfontosságú, jelenleg egy sokkal közvetlenebb fenyegetés is érinti Magyarországot, amelyet az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó dezinformációs kampányok jelentenek. A frakcióvezető véleménye alapján valószínű, hogy ez a két aspektus külön kezelést igényel majd.