Romániában megszorító intézkedések lépnek életbe, amely ellen a közalkalmazottak demonstrációt tartottak Ciolacu kormányával szemben. A tüntetők hangot adtak elégedetlenségüknek és követeléseiknek, miközben a politikai helyzet továbbra is feszültté válik.

Romániában megszorító intézkedéseket terveznek bevezetni, ami miatt a közalkalmazottak demonstrációt szerveztek Ciolacu kormánya ellen. Hertelendy Gábor 2024. december 30-án számolt be a fejleményekről.

A politikai zűrzavar és a törölt elnökválasztás következtében a Fitch hitelminősítő Románia gazdasági helyzetét negatívra értékelte. Az ország továbbra is az unió legmagasabb inflációs rátájával küzd, ami a székely, erdélyi magyar és román közalkalmazottakat is megszorító intézkedések elé állítja. Ahogy az újra kiírt elnökválasztás időpontja egyre közelebb kerül, úgy a liberális pártok esélyei a második fordulóba jutásra egyre csökkennek. Marcel Ciolacu, az aktuális miniszterelnök, lassan hasonló helyzetbe kerülhet, mint Bajnai Gordon 2009-ben, aki szintén jól tudta leplezni a valóságot a megszorítások idején, mondván: "Nem kell félni, nem fog fájni."

A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ alkotta liberális kormánykoalíció sürgősségi rendelet keretében hozott meg számos megszorító intézkedést. A rendelet előkészítése során hosszadalmas tárgyalások zajlottak, amelyek során az eredetileg tervezett szigorúbb intézkedések egy részét mérsékelték. Például, a nyugdíjak és a diákkedvezmények esetében a korábbi, drasztikusabb lefaragásoktól is visszaléptek.

Ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, mert a román állam az idei évet nyolc százalékos költségvetési hiánnyal zárta. A liberális pártok és szakértők a hiány okaként a nyugdíjak és közalkalmazottak béreinek növelését említik, ám érdemes megjegyezni, hogy a novemberi elnökválasztás megszervezésének költségei, amelyek később érvénytelenítésre kerültek, valamint a kampány alatt tapasztalt gyanús pénzmozgások is hozzájárulhattak a deficit kialakulásához.

A hiány problémájának orvoslása érdekében született meg a "kisvasúti rendelet", amelyet Marcel Ciolacu miniszterelnök ironikusan költségcsökkentő lépésként említett, a megszorítások helyett.

Ez az állami kiadások visszafogására irányuló intézkedéseket tartalmaz, többek között az állami foglalkoztatás felfüggesztését, az állami alkalmazottak nyugdíjának és fizetésének befagyasztását, valamint a közalkalmazottak prémiumainak és jutalmainak eltörlését.

Ez a helyzet különösen nehéz pillanatokat okoz a romániai pedagógusok számára. A 2023-as béremelés ellenére is csupán nettó 2956 lejt (227 000 forintot) keres egy felsőfokú végzettségű tanár. Míg tavaly a román gazdasági viszonyokhoz képest ez a jövedelem még elfogadhatónak tűnt, az idei évben már nem állja meg a helyét. Az infláció és az életkörülmények változása miatt a tanárok helyzete egyre inkább aggasztóvá válik.

A PestiSrácok.hu híradása alapján az Eurostat legfrissebb adatai rávilágítanak arra, hogy Románia már kilenc hónapja vezeti az inflációs rangsort az Európai Unióban, 5,4%-os értékével. Ezzel szemben az uniós átlag mindössze 2,5%-ra rúg.

Ezért vált az idén bevezetett 1500 lej értékű utalvány valódi életmentő eszközzé, amelyet a tanárok taneszközök és tankönyvek beszerzésére használhattak fel, egészen mostanáig.

Január elsejétől azonban megszűnik a juttatás.

A diákok közlekedési kedvezményei is jelentős átalakuláson mennek keresztül: a metróval történő utazás esetén a korábbi 90 százalékos kedvezmény 50 százalékra csökken. Emellett a vonatjegyekre vonatkozó 90 százalékos kedvezmény már csak az otthon és az egyetem közötti útra érvényesül.

A román üdülési csekkek kiadásának feltételei között szerepel, hogy a köztisztviselők számára 800 lej értékben csak akkor érhetők el, ha havi jövedelmük nem haladja meg a 8000 lejt. Továbbá, a turisztikai szolgáltatások ára minimum 1600 lej kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a dolgozóknak az üdülési csekk felhasználásához szükséges összeg legalább felét saját maguknak kell előteremteniük, amennyiben szeretnének élni a kedvezményes utalvány lehetőségével.

A legutóbbi intézkedés kidolgozatlanságát jól tükrözi, hogy Gabriel Biriș adótanácsadó is "végtelenül zűrzavarosnak" nevezte, mivel a már amúgy is magas szállásköltségek tovább emelkednek.

Ezt a megállapítást Biriș tette, aki egyébként a Digi24.ro-nak adott nyilatkozatában kifejezte támogatását a megszorító intézkedések iránt.

A közalkalmazottak nem csupán passzívan figyelték a kormányülést, hanem aktívan részt vettek a diákokkal közösen szervezett demonstráción. Emellett egy különösen jelentős tüntetést is terveznek a rendelet ellen, amely legkorábban februárra várható, és várhatóan még soha nem látott tömeget vonz majd.

"A nyugdíjak, szociális juttatások és bérjövedelmek csökkentése kizárólag az alkalmazottakat sújtja, míg a politikai döntéshozók mentesülnek a következmények alól."

Bogdan Hossu, a romániai Országos Szakszervezeti Szövetség (Cartel Alfa) elnöke, szombaton folytatott megbeszélést a kormány képviselőivel.

A koalíció emellett úgy határozott, hogy januárban rendkívüli ülést tartanak, ahol megszavazzák a 2025-ös költségvetési törvényt a parlament falai között. Ezen kívül, hosszadalmas tárgyalások után sikerült végre megegyezniük az elnökválasztás időpontjairól is, amelyeket azonban később töröltek, miután Calin Georgescu megnyerte az első fordulót, de kampányát a TikTok-on támadások érték.

A megméretés első fordulóját március 23-án, második fordulóját pedig április 6-án tartják meg.

Egyre inkább valószínű, hogy a Cartel Alfa által meghirdetett demonstráció jelentős hatással lehet a választások kimenetelére.

Amelyben egy dolog biztosan elmondható: ma már egyre kevesebben tesznek a liberális kormánypártok sikerére.

Facebook hozzászólás

Kapcsolódó témák: Marcel Ciolacu, a megszorító csomag, román kisvasúti szabályozás, Románia, vezetői szerep.