Felfedték, mikortól kezd el felgyorsulni az agy öregedési folyamata!
Lehetséges, hogy ha ebben a periódusban lépünk, az hozzájárulhat az életkorral kapcsolatos problémák orvoslásához, még mielőtt azok véglegessé válnának.
Az öregedés folyamata fokozatosan bontakozik ki: nem úgy zajlik, hogy az ember egyszer csak egy friss, üde arccal bújik ágyba, majd másnap arra ébred, hogy bőre megereszkedett és ráncos lett. Az agy öregedése viszont egy izgalmas fordulópontot rejteget, amit egy friss kutatás tárt fel. A tudósok felfedezték, hogy létezik egy bizonyos életkor, amikor az agy öregedése drámaian felgyorsul.
A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül 44 éves kor környékén jelentkezik az agy öregedési folyamatának felgyorsulása. Ezt a jelenséget a neuronhálózatok fokozatos leépülése kíséri, és egészen 67 éves korig folytatódik. Ekkor az öregedés egy újabb szintre lép, és a kutatás eredményei alapján 90 éves korra az agy állapota stabilizálódik, bár az öregedés hatásai továbbra is érezhetők - olvasható az IFLScience cikkében.
A kutatás során több mint 19 000 ember agyát elemezték funkcionális mágneses rezonancia képalkotási (fMRI) vizsgálattal. Ez a technológia lehetővé teszi az agyi aktivitás vizualizálását, segítve a kutatókat az agy különböző részeinek állapotának nyomon követésében.
A kutatók ezen kívül a molekuláris szintű mechanizmusokat is alaposan megvizsgálták, hogy feltárják, milyen változások mennek végbe az agyban a gyors öregedés folyamata alatt. Ehhez különféle biomarkerek és gének aktivitását elemezték.
A kutatás megállapította, hogy a neuronális inzulinrezisztencia kulcsszerepet játszik az agy felgyorsult öregedésében.
A kutatásaink során felfedeztünk egy kulcsfontosságú időszakot a középkorúak életében, amikor az agy energiaszintjei elkezdenek csökkenni, még mielőtt maradandó károsodás következne be - nyilatkozta Lilianne R. Mujica-Parod, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók által feltárt fő tényező új perspektívákat nyitott meg. Elemzésük során felfedeztek egy olyan fehérjét, amely potenciális védelmet kínálhat a felgyorsult öregedés ellen, és kulcsszerepet játszik a ketonok agyba történő szállításában. Az agy hagyományosan glükózt használ energiaforrásként, de képes hasznosítani a ketonokat is, amelyek a zsírok lebontásának melléktermékeként keletkeznek - mindezt pedig inzulin nélkül végzi.
Mujica-Parod megállapítása szerint a középkorú egyének agysejtjei anyagcsere-terheléssel szembesülnek, amelyet az energiaellátás hiánya okoz. Bár harcolnak a nehézségekkel, mégis képesek megőrizni életképességüket.
- Ezért, ha ebben a kulcsfontosságú időszakban alternatív energiaforrást kínálunk nekik, az hozzájárulhat a funkcióik helyreállításához - fejtette ki.
A kutatók egy klinikai vizsgálat keretében 101 különböző korcsoportba tartozó résztvevőt vontak be a kutatásba. A résztvevők ketonokat és glükózt kaptak, ezt követően fMRI-vizsgálatok segítségével elemezték az agyi aktivitásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a 60 és 79 év közöttiek esetében a ketonok csak mérsékelt hatásokkal bírtak az agyi hálózatok stabilitására, míg a 20 és 39 év közötti résztvevők esetében is megfigyeltek bizonyos, de korlátozott mértékű előnyöket.
A legszembetűnőbb előnyöket a középkorúak, különösen a 40 és 49 év közötti korosztály tagjai érezték, akik a "kritikus ablak" fázisában vannak.
Bár az eddigi eredmények biztatóak, lényeges hangsúlyozni, hogy mindez csupán egy kisméretű kutatás keretein belül zajlott. További, szélesebb körű vizsgálatokra van szükség, amelyek nagyobb létszámú résztvevők bevonásával segíthetnek meghatározni, vajon ez a módszer valóban hatékony beavatkozást kínálhat-e az agy öregedésének lassítására vagy a hanyatlással járó betegségek megelőzésére.
