MI-háború: A Sárkány Visszavág A mesterséges intelligencia világának háborúja nem csupán technológiai csata, hanem egy epikus történet, ahol a gépek és az emberek összecsapnak. A sárkány, mint a mitológia egyik leghatalmasabb szimbóluma, most újraéled, h
Mark Zuckerberg, a META vezére, a legfrissebb bejelentése szerint idén 65 milliárd dollárt szán a mesterséges intelligencia fejlesztésére. Ez az összeg sok amerikai számára azt az érzést kelti, hogy az elnöki különrendeletek által életre hívott "Tegyük újra naggyá Amerikát" szlogen valósággá válhat, hiszen az Egyesült Államok nemcsak megőrzi, hanem növeli is technológiai fölényét a világ többi részével szemben, különösen a chipgyártás és az AI terén. Davosban egy Google munkatársa büszkén hangoztatta, hogy Kína legalább egy évet lemaradt a mesterséges intelligencia fejlődésében. Ezen optimista légkörben, amely szinte idilli, hirtelen érkezett a kínai DeepSeek bejelentése, amely felrázta Amerikát a rózsaszín ábrándok világából.
A Chatbot Arena legújabb mérése szerint a DeepSeek mesterséges intelligencia modellje villámgyorsan felzárkózott a Meta Llama és az OpenAI ChatGPT szintjére, sőt, az Elon Musk által alapított xAI-t is megelőzte. A múlt héten a DeepSeek chatbot alkalmazását töltötték le a legtöbben az Apple App Store-ban és a Google Playen. Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy a DeepSeek az NVIDIA régebbi, H100-as mesterséges intelligencia chipjeit használta, amelyeket még 2022 előtt szereztek be, mielőtt a kínai piacra vonatkozóan kereskedelmi tilalmak léptek volna életbe az amerikai termékekkel kapcsolatban.
A legnagyobb meglepetést talán az okozza, hogy a DeepSeek-v3 modell fejlesztésének költsége a kínaiak tájékoztatása szerint körülbelül hatmillió dollárra rúgott. Összehasonlításképpen, a legfrissebb OpenAI nyelvi modellnek a költsége körülbelül 100 millió dollár volt. Ezt a viszonylag alacsony összeget Donald Trump mesterséges intelligencia "cárja", David Sack bírálta egy X-platformon megosztott bejegyzésében, ahol egy vezető elemző, Dylan Patel új jelentésére hivatkozva állította, hogy a DeepSeek költségei meghaladják az egymilliárd dollárt, különösen a géppark fejlesztésére fordított összegek miatt. A közvélemény által ismert hatmillió dolláros szám tehát félrevezető, mivel nem veszi figyelembe sem a tőkeberuházásokat (CAPEX), sem a kutatás-fejlesztés költségeit (R&D). A nyilvánosságra hozott összeg csupán a végső tréning költségeit tükrözi.
