Mielőtt tojást vásárolna, érdemes néhány fontos dolgot figyelembe venni!

Tojást vásárolni elsőre talán egyszerű feladatnak tűnik, de valójában nem mindegy, melyik dobozt választjuk ki a kosarunkba. A tojásokon található kódok felfedik, milyen körülmények között nevelkedtek a tyúkok: ketrecben, zárt csarnokban vagy szabadon. Ez a választás nem csupán az állatok életkörülményeit érinti, hanem a tojások minőségére is jelentős hatással van. Tudatos döntéseinkkel hozzájárulhatunk az állatkínzás elleni küzdelemhez, és egy fenntarthatóbb jövőt építhetünk.

Húsvét közeledtével érdemes alaposan tájékozódnunk a tojások beszerzésével és előállításával kapcsolatos fontos tudnivalókról. Noha a következő gondolatok talán ünneprontónak tűnhetnek, a valóság az, hogy a megnövekedett kereslet kielégítése a hagyományos, udvaron kapirgáló tyúkok módszereivel nem éppen egyszerű feladat. A Greenfo cikke pedig éppen ebbe a kérdéskörbe kínál betekintést.

Fontos tudni, hogy a hármas szám a tyúkok tojásainál nem éppen kedvező jel, mivel ez azokat a tojásokat jelöli, amelyek ketreces tartásból származnak. De miért is problémás ez? Erről részletesen olvashatunk a tudatosvasarlo.hu-n, ahol a ketrecmentes tartásért harcoló Farmállatvédelem és az Una Terra állatvédelmi alapítvány szakértői nyújtanak betekintést a témába.

A tojások között, amelyek közül az egyik a 3-as számot viseli, érdemes inkább a polcon hagyni - figyelmeztetnek az állatvédő szervezetek. Érdemes megjegyezni, hogy a nagyobb szupermarketekben gyakran nem találunk semmiféle tájékoztató jelzést a dobozba csomagolt tojásokról. A 3-as szám a ketreces tartásra utal, ami az egyik legkegyetlenebb módszer a baromfitartásban. Ilyen körülmények között a tyúkok zsúfolt drótketrecekbe zárva élnek, ahol alig van lehetőségük a mozgásra, a szárnyak kinyújtására, és elmarad a természetes viselkedésük, mint például a fészekrakás vagy a kapirgálás. Megfosztják őket olyan alapvető szükségleteiktől, mint a porfürdőzés, a szabad mozgás, a napfény, a friss levegő, valamint a kapirgálás lehetősége. Ez nem csupán az állatok jólétét veszélyezteti, hanem a stressz szintjét is megemeli, ezzel együtt pedig a betegségek kockázatát is növeli.

Ha az ember biztosra akar menni, akkor nem a dobozt nézi, hanem a tojást, ami benne van, és az azon szereplő kódot, különösen annak az elejét. Az első szám a tartás fajtáját, a következő betűk pedig a tojás származási helyét jelzik. Tehát az a tojás, amelynek úgy kezdődik a kódja, hogy 3HU - a lehető legrosszabb, ketreces tartásból származik, méghozzá Magyarországról.

A hazai boltokban többnyire a 2-es kóddal találkozhatunk, ez jelzi a mélyalmos tartást, ami bár kétségkívül jobb, mint a ketreces, ebben az esetben a tyúkok viszonylag szabadon mozoghatnak egy zárt csarnokon belül, lehetőségük van fészkelni, kapirgálni, porfürdőzni, de a szabadba történő kijárás nélkül. Az 1-es kód a szabadtartású tyúkoktól származó tojást jelöli. Ezek az állatok napközben szabadtéri, nagyrészt növényzettel borított, relatíve tágas kifutójukban mozoghatnak.

A 0-ás kód a bio/ökológiai gazdálkodásból származó tojás. Ebben az esetben biotanúsítvánnyal rendelkező, nagy szabadterületű, táplálékul szolgáló növényzettel borított rész és tágas ól kombinációja áll az állatok rendelkezésére a NÉBIH szerint.

Az EU és a hazai jogszabályok világosan megfogalmazzák, hogy a tojásokon, valamint a dobozos csomagolásokon kötelező feltüntetni bizonyos információkat. Ilyenek például a tartási mód, a minőségi osztály, valamint a tömegkategóriák, amelyek a következőképpen alakulnak: S (kicsi) - 53 g-nál kevesebb, M (közepes) - 53-63 g, L (nagy) - 63-73 g, és XL (nagyon nagy) - 73 g felett. Továbbá, a csomagolásnak tartalmaznia kell a származási országot, a forgalmazó vagy csomagoló cég nevét és címét, a minőségmegőrzési időt, a tárolási ajánlásokat, valamint a tételszámot vagy azonosító kódot.

Mi a helyzet a piacokkal? Sajnos a helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküliekkel is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre. Azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevüket és a címüket.

Sokan azt hiszik, hogy a piacon vásárolt tojások automatikusan mentesek a nagyüzemi, kegyetlen tartási körülményektől. Azonban fontos tudni, hogy ha egy árus "házi" vagy "termelői tojásként" hirdeti a termékét, az nem garantálja, hogy az ketrecmentes. Mindig ajánlott ellenőrizni a tojások kódját, és érdeklődni az árusnál a tartási körülményekről, hogy igazán tudatos és etikus döntést hozhassunk.

Szintén sok dobozon olvashatjuk a "friss" jelzőt, ám ez csupán annyit jelent, hogy a termék a csomagolás időpontjában még nem érte el a 28 napos eltarthatósági határt. Az extra friss tojás esetén ez az időszak 9 nap.

A magyar boltok polcain található tojások körülbelül 85%-a hazai eredetű, ugyanakkor az import termékek is jelen vannak, különösen a nagyobb kereskedelmi láncok kínálatában. A behozott tojások jelentős része Lengyelországból, más EU-országokból, valamint Ukrajnából származik. Sajnos, mind a hazai tojástermelés, mind a szomszédos országok egyes területein a ketreces tartás továbbra is elterjedt, de pozitív tendencia figyelhető meg: egyre több nagyobb szereplő vált át ketrecmentes tartásra, ahogyan azt az Una Terra felmérése is mutatja. Az adatok alapján a legnagyobb hazai tojásgyártók közül, a húsz legjelentősebb cégből közel fele, összesen 9 vállalat még mindig nem kínál ketrecmentes tojásokat. A piacvezető Gyermelyi Tojás Kft.-nél is csupán 29%-ot képviselnek a ketrecmentes tojások a 2025-ös év elején.

Az állatok között harc folyik a túlélésért A tojásgyártás több szempontból is problematikus. 2012-ben kivezették az Európai Unióból a battery cages elemes ketreces rendszert, így a mai ketreces már az úgymond feljavított ketreces tartást jelenti, ám ebben is csupán egy 750 cm2-nyi területet kell számolni a ketrecekben egy tojótyúkra, ami nagyjából egy A4-es lapnyi méretű terület.

Ekkora részen az állatok nem tudnak mozogni vagy akár a szárnyukat kitárni. Különböző testrészeik könnyen beszorulnak a rácsok közé, ami csonttöréseket és más súlyos sérüléseket okozhat. (Láttak már letojt tyúkot? Ez voltaképp egy megtépázott, nyiszlett madarat takar, aki ha kiszabadul és egy udvarban éli tovább rövidke életét, hamar rendbe lehet hozni, feljavítani, amint azt Bächer Iván zseniálisan megírta egy novellájában.) Vannak tyúkok, akiket saját ketrectársaik taposnak halálra, mert már felállni is képtelenek a kimerültségtől - írja le a ketreces tartásra jellemző körülményeket a Farmállatvédelem munkatársa.

Bevett szokás a csőrcsonkítás is. Természetes körülmények között a csirkék ugyanis gyakran csipkedik egymást, ami a hierarchia kialakításában játszik szerepet. A zsúfolt ketrecekben azonban a csipkedés gyakoribbá és veszélyesebbé válik. Az állattartók megoldása erre pedig nem az, hogy több helyet biztosítanak a tojóknak, hanem az, hogy levágják a csőrük hegyét. Habár az EU-ban ez már tiltott eljárás, a jogszabály hagy egy kiskaput.

A tojást nem tojó hím csibék, mivel nem termelnek hasznot, hamarosan megszületésük után sajnos elpusztítják őket: vagy darálásra kerülnek, vagy habbal fojtják meg, esetleg gázosítják őket.

A vásárlók tudatosítása és az állatok védelme nem csupán üres frázis: napjainkban egyre több helyen találkozhatunk ketrecmentes tartásból származó tojásokkal. Számos nagyáruházlánc, például a Spar és a Tesco, már bejelentette, hogy egy adott időn belül leállítja a ketreces tojások forgalmazását – írja a greenfo.hu. Ez a változás részben a felelős társadalmi szerepvállalás iránti fokozódó elvárásoknak köszönhető, hiszen a vásárlók egyre inkább igénylik az állatvédelmet és a fenntarthatóságot. Ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy vannak olyan termelők, akik "zöldrefestéssel" próbálnak manipulálni, így fontos, hogy tudatos vásárlókként alaposan tájékozódjunk a termékek hátteréről.

A mai vásárlói szokások és igények megváltoztatása nem egyszerű feladat, pedig rengeteget tehetünk az állatkínzás ellen. Érdemes tudni, hogy jóval több tojást fogyasztunk, mint elsőre gondolnánk, mivel számos készétel alapanyagai között ott lapul a tojás. Az Una Terra jelentése alapján ezek a tojások szinte kivétel nélkül ketreces tartásból származnak, ami aggasztó helyzetet teremt az állatok jólétével kapcsolatban.

A ketreces tartásmód az Európai Unió legtöbb országában már tilalom alá esik, hazánkban viszont még mindig engedélyezett. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a megszokott, zsúfolt körülmények között tartják a tojókat, hanem korszerűsített, tágasabb ketrecekben. E megoldás mellett szóló érvek között szerepel, hogy sok szakértő szerint ez a módszer higiénikusabb alternatívát kínál a bio-, szabadtartásos és egyéb, egyre népszerűbb tartási formákkal összevetve. Továbbá, több etológus is kiemeli, hogy a tyúkok kisebb csoportokban érzik magukat legjobban, amit a ketrec környezete lehetővé tesz.

- nyilatkozta dr. Németh Csaba élelmiszermérnök.

Magyarországon egyre növekvő jelentőséggel bír a mélyalmos tartásmódból származó tojások alkalmazása. Ezek a tojótyúkok egy istállóban élnek, ahol védve vannak a madárinfluenzát terjesztő vándormadaraktól, és bőséges teret kapnak a mozgásra. A tojásrakás folyamata számára külön kialakított "fülkék" állnak rendelkezésre. Nyugat-Európában a háztartásokban és az élelmiszeripar különböző szegmenseiben, mint például tésztagyárak, cukrászdák és péküzemek, egyre inkább a mélyalmos tartásból származó tojások kerülnek előtérbe – emelte ki dr. Németh Csaba.