Kiváló képzések és nemzetközi kutatások: számos magyar egyetem jelentős előrelépést tett a QS és a Times Higher Education legújabb felsőoktatási ranglistáin.
A világ két legnevesebb felsőoktatási minősítő szervezete közül a Quacquarelli Symonds (QS) június 19-én legfrissebb világranglistáját, a Times Higher Education (THE) pedig egy nappal korábban fenntarthatósági ranglistáját tette közzé. A két rangsor magyar szereplői közül több jelentősen előrelépett az előző évhez képest.
A világban közel 30.000 egyetem működik, ám ezek közül csupán a legjobbak, a rangsorolt intézmények mindössze 5-6%-a kerül fel évente a két kiemelt szervezet listájára. A QS világranglistája, amely 106 ország 1500-nál is több felsőoktatási intézményét értékeli, számos fontos szempont mentén vizsgálja az egyetemeket. A minősítés során figyelembe veszi az akadémiai és ipari hírnevet, a tudományos publikációk idézettségét, a hallgatók és oktatók arányát, valamint a nemzetközi kutatási együttműködések színvonalát. Az idei rangsor újdonsága egy új mutató, amely a nemzetközi sokszínűséget méri; ez nem csupán a külföldi hallgatók arányát veszi figyelembe, hanem azt is, hogy hány különböző országból érkeztek a diákok.
A legfrissebb rangsor szerint a Debreceni Egyetem kiemelkedő teljesítménnyel a magyar intézmények között a legjobban szerepelt, hiszen 11 helyet javítva az 563. pozíciót foglalja el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 584. helyen végzett, míg a Szegedi Tudományegyetem a 597. helyezést érte el. Pozíciójukat sikeresen javította a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, amely a 711-720. helyre került, míg a Pécsi Tudományegyetem a 741-750. helyen áll. Érdekes, hogy a verseny ellenére a győri Széchenyi István Egyetem továbbra is stabilan megőrzi helyét az 1001-1200. kategóriában. Itt található az egy kategóriát előrelépő Óbudai Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is. A Miskolci Egyetem és a veszprémi Pannon Egyetem az 1201-1400. kategóriában szerepelnek.
A THE Impact Rankings, amely a világ egyetemeit az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása alapján értékeli, a globális felsőoktatási intézmények rangsorának jelentős részét képezi. Idén a ranglistán több mint 100 ország közel 2000 intézménye szerepel, köztük 12 magyar egyetem. A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem sikeresen megőrizték helyüket a világ 400 legjobb intézménye között, míg a Széchenyi István Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jelentős előrelépést tettek, a 401-600. helyekre pozicionálva magukat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800. helyezést érte el, míg a Soproni Egyetem az 801-1000. szegmensben található. További magyar intézmények, mint a Semmelweis Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és a Pannon Egyetem, az 1001-1500. helyek között szerepelnek. Újdonságként a Budapesti Metropolitan Egyetem és a Neumann János Egyetem is felkerült a ranglistára, őket az 1500+ kategóriában jegyzik.
Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai 17 területet ölelnek fel, amelyekben a magyar egyetemek - köztük kilenc megújult intézmény - külön-külön is kiválóan teljesítettek. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az "éhezés megszüntetése" alkategóriában a világ 35. legjobbja lett, míg a Szegedi Tudományegyetem kettőben is a top 100-ba jutott ("vizek, óceánok és tengerek védelme", illetve "béke, igazság és erős intézmények"). A Széchenyi István Egyetem megtartotta pozícióját a világ 200 legjobb intézménye között a "fenntartható városok és közösségek" alkategóriában, illetve javított két másik területen, és már a legjobb 300-ban szerepel ("béke, igazság és erős intézmények", "partnerség a célok eléréséért"), míg a Semmelweis Egyetem az "egészség és jólét" területen található a top 200-ban. A hazai felsőoktatási intézmények összesen nyolc alkategóriában kerültek a világ 200 legjobbja közé, például a "minőségi oktatás" vagy a "szárazföldi ökoszisztémák védelme" terén.
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, kiemelte, hogy a magyar egyetemek teljesítménye jól tükrözi a hazai felsőoktatás fejlődésének irányvonalát. Ennek középpontjában a kiváló minőségű képzések, a nemzetközi szinten is elismert kutatás-fejlesztési aktivitások, valamint a hallgatók támogatása áll. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a magyar intézmények nemcsak megállják a helyüket a globális versenyben, hanem a legjobbak közé is igyekeznek felzárkózni.
