**Mit tehetsz, ha a kamasz nem akar karácsonyozni? - 5 hasznos tanács a pszichológus szakértőtől** 1. **Beszélgess vele nyíltan**: Fontos, hogy megértsd, miért távolodik el a karácsonyi ünnepektől. Kérdezd meg tőle, mit gondol az ünnepről, és hallgasd me

Egy olyan családban, ahol a kamasz érzelmi biztonságban érzi magát, a karácsony varázsa iránti vágy ugyanúgy él benne, mint amikor még kisgyermek volt. A felnőtté válás során sem veszíti el azt a különleges érzést, ami a szeretet, az ünnepi fények és a közös pillanatok varázsában rejlik.

Gyakran hajlamosak vagyunk a kamaszkort egyfajta betegségként felfogni, amikor szeretett gyermekünk hirtelen teljesen megváltozik. Olyan érzés, mintha egy idegen lépne a helyére: zárkózottá válik, nehezen kezelhető, és még az ünnepi örömökből is ki akar vonulni.

A tinédzsert nevelő szülők gyakran osztják meg egymással tapasztalataikat, ami a nehéz életkort illeti. Hallgatag, sokat alvó, sokat evő kamaszok, akik legszívesebben az egész napot a szobájukban töltik, miközben látványosan távol maradnak a családi programoktól és sorra hagyják el gyermekkori kedvenc elfoglaltságaikat. Kíváncsiak voltunk, a karácsonyi készülődés körül is ugyanezt tapasztalják-e, így feltettük jó pár szülőnek a kérdést: milyen egy kamasszal karácsonyozni? Szerencsére sokan arról számolnak be, hogy legtöbbször pontosan ugyanolyan, mint amikor még kicsik voltak.

"Lehet, hogy mostanában sokkal inkább húzza a száját, amikor az előkészületekhez kell segítséget nyújtania, és már nem is zavarja a konyhai teendőket annyira, de amint megemlítem neki, hogy lenyalhatja a habverőről megmaradt krémet, úgy rohan ki a szobájából, mint régen! ‒ mesélte nevetve egy anyuka. ‒ Nyilvánvalóan forgatja a szemét, amikor elkezdem mondani, hogy nemsokára érkezik a Jézuska, de még így is észreveszem, hogy a szeme azért felcsillan!"

Egy másik szülő így fogalmazta meg az ünnepek alatt kialakult jelenlegi helyzetet két tizenéves fiával:

Valóban, sokkal bonyolultabb őket kirobbantani a szobájuk kényelméből, és az idén már nem pizsamát ajándékozok nekik karácsonyra, hanem a legújabb videojátékot. Háromszor annyi karácsonyi vacsorát készítek, pedig vendégeink száma nem változott az előző évekhez képest, és már a Reszkessetek, betörők! filmet sem nézzük meg az estéink során. A Mennyből az angyalt is brutálisan mély hangon éneklik, miközben fölém tornyosulnak, de a szeretetük még mindig átölel.

Keul Andrea pszichológus megfogalmazása szerint a kamaszok átalakulása nem hirtelen, egyetlen pillanat alatt zajlik le, és különösen nem karácsony környékén kezdődik a családtól való távolodásuk. Bár az ünnepek idején valóban gyakoribbá válhat a gyerekek alkudozása, mint a korábbi években, ha mi, szülők, stabil és kiszámítható kereteket teremtünk a családi életben, akkor a karácsonyi időszak mindenki számára örömteli élménnyé válhat.

Amennyiben a szülő nem támaszt olyan elvárásokat, amelyeket egyébként sem várna el az érzelmek kifejezése vagy a jelenlét terén, az ünnepek alatt sem lesz lényegi eltérés. A legfontosabb tényező a hitelesség: ahol eddig nem volt túl mély érzelmi kötelék, ott a karácsony sem fogja megoldani a helyzetet, hiszen a kamasz zavarodottan áll majd a dolgok előtt. Viszont azokban a családokban, ahol erős a kötődés, az ünnepi időszakban a kamasz viselkedése nagyjából megegyezik a gyerekkorával, és felnőttkorában ezek az élmények maradnak meg a legjobban: észrevehetjük, hogy ugyanúgy szeretné megélni a karácsonyt, ahogyan gyermekként tette.

Természetesen léteznek olyan szülők is ‒ nevezzük őt Ritának ‒ akik arról panaszkodnak, hogy már nem képesek ugyanazt a varázslatot megidézni, ami évekkel ezelőtt annyira boldoggá tette őket. Gyermekeivel a mindennapokban gyakoriak a nézeteltérések, és akár apróbb ügyeken is hevesen összevesznek. A gyerekek már nem veszik ki a részüket a készülődésből, mint régen, és semmilyen tevékenységben nem mutatnak lelkesedést.

"Már most ara készülök, hogy nagyrészt csak a férjemmel leszünk kettesben szenteste. Három gyerekünk van, 17, 15 és 12 évesek, de egyiken sem látom azt, hogy érdekelnék az ünnepek. Régen egész nap azon pörögtek, hogy mikor díszítjük a fát, melyik dísz hova kerüljön, mikor bonthatják az ajándékokat, az egész nap egy nagy zsezsgés volt, de mostanra már egyáltalán nem hozza őket lázba a téma."

Rita úgy érzi, hogy az idősebb lányuk már jó előre kifejezte, hogy idén nem kíván részt venni a szokásos családi látogatáson. E helyett inkább a barátjával töltené azokat a napokat, ami miatt Rita csalódottan gondolkodik a hagyományok jövőjén.

"Nekem rendkívül kínos, hogy magyarázkodnom kell majd a rokonok előtt, hogy az egyik gyerek már nem kíváncsi rájuk. Bár már az elmúlt években sem láttam rajta túl nagy lelkesedést, hogy végig kell járnia a rokonságot a két ünnep között, de azért mindig ott volt, és a végére csak jól érezte magát, hogy látták egymást a vidéki családtagokkal, unokatestvérekkel. Persze erre a másik két gyerek is vérszemet kapott, és már ők se nagyon akarnának jönni. Úgy érzem, nagyon vissza fogom sírni a gyerekkorukat, mert már semmi sem ugyanolyan."

Teljesen természetes, hogy a kamaszkor küszöbén álló fiatalok egyre nagyobb önállóságra vágynak, és gyakran keresik a magányt. A pszichológiai szakértők szerint az ilyen családokban, ahol ez az igény elfogadott, karácsonykor nem lesz gond. A karácsony örömteli megélése leginkább azon múlik, mennyire képes a szülő a ünnephez kapcsolódva nyitottan, megértően és elfogadón viszonyulni, továbbá mennyire tudja kifejezni saját érzéseit és gondolatait.

"A hagyomány ilyen esetben is nagyon fontos: azt javaslom, hogy ahogy eddig tartottuk a karácsonyt, ahogy a szokásaink meghatározzák a napokat, történéseket ‒ kinek mi a feladata, mit főzünk, hogy díszítjük a fát ‒ a kamaszkor miatt nem kell, hogy megboruljon. Csináljuk úgy, ahogy szoktuk, a hagyományaink alapján, de némi rugalmassággal tudjuk elfogadni, hogyha gyermekünk valamit máshogy szeretne. Fontos, hogy hozhasson döntést. Legyen bennünk rugalmasság, ha számunkra elfogadható dolgokat kér. Egy jól funkcionáló családban elfogadják azt, ha a kamasz a három napi karácsonyból két helyszínre eljön velünk, de a harmadikra már nem szeretne. Akár mi is felajánlhatunk szülőként ilyen lehetőségeket" ‒ véli Keul Andrea.

A szakértő kiemeli, hogy a kamaszkori önállóság nem feltétlenül azt jelenti, hogy a fiatal váratlanul zárkózottá válik, aki korábban nem volt az. Ezen életkorban inkább azt kutatja, hogy a szülei által felállított keretek megfelelőek-e számára. Milyen módon tudja kifejezni az igényeit és szükségleteit, és hogyan tudja befolyásolni a család dinamikáját? Ha eddig minden rendben volt, akkor a karácsonyi ünnepek is zökkenőmentesen telnek el. Ha a szülők számára stresszes a karácsony, az idén sem lesz másképp, de nem a kamasz viselkedése miatt, hanem a szülők saját érzéseik következményeként. Ez a helyzet a fiatalra és a kisebb gyermekekre is kihat, ahogyan a párkapcsolat feszültségei is befolyásolják a családi légkört az ünnep során, csakúgy, mint az év többi időszakában. Ha a kamasz érzelmileg ingadozik, az nem könnyíti meg a helyzetet. Ne tekintsük szörnyűségnek a kamaszkort, még az ünnepek alatt sem! Ha a családban érzelmi biztonság uralkodik, az a karácsonyi időszakban is megmarad.

Kamaszgyermekekkel ünnepelni a karácsonyt izgalmas kihívás, amely megannyi kreatív megoldást és rugalmasságot követel meg tőlünk. Ha azonban mi is nyitott szívvel és elmével állunk hozzá az ünnephez, garantáltan felejthetetlen pillanatokban lesz részünk.