A MOK képviselői arról számoltak be, hogy a kampányplakátjaik jelentős részét nem kapták meg a szükséges engedélyeket a kihelyezéshez.

Március 8-án pártpolitikus-mentes társadalmi megmozdulást szervez a Magyar Orvosi Kamara (MOK), ugyanakkor a február 1-jétől dübörgő plakátkampányukat már most nehezíti, hogy a megbízott cégek rajtuk kívül álló okokra hivatkozva visszamondták a hirdetések kihelyezését.

"Politikától mentes kampányt indítottunk 'A magyarok egészsége többet érdemel' címmel. Harminc éve nem történt lényeges reform az egészségügy terén, és az állam sem biztosít elegendő forrást. Fel kell ébresztenünk a közvéleményt, hogy tudatosítsák: saját egészségük megőrzése mennyire lényeges" - fogalmazott Álmos Péter, a MOK elnöke.

Az egészségügyi szakemberek eddig szinte hősies erőfeszítésekkel tartották fenn a rendszert, ám az alapellátásban és a kórházakban tapasztalható állami támogatás hiánya már túl nagy teher számukra. Energiáik kimerültek, és a folyamatos frusztrációk, valamint konfliktusok sajnos egyre inkább a betegek és az orvosok közötti feszültségekhez vezetnek. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) most egy új kampány keretében szeretné kezelni ezt a válságos helyzetet, hogy helyreállítsa az egészségügyi ellátás stabilitását és minőségét.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke számos aggasztó statisztikát osztott meg, amelyek rávilágítanak az egészségügyi ellátás hiányosságaira. Jelenleg 15-ször gyakoribb, hogy egy gyermek nem kap megfelelő orvosi ellátást. A 65 év felettiek körében a népesség 20%-ának nincs foga, ami komoly egészségügyi problémákra utal. Az öngyilkossági arány csökkenésének folyamata 2019 óta megállt, így az eddigi előrelépés stagnál. Ráadásul Magyarország a rákos halálozások tekintetében folyamatosan a legrosszabb eredményeket produkálja. A szűrővizsgálatokon való részvétel is aggasztóan csökken, ami még inkább növeli a jövőbeli egészségügyi kihívásokat.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a helyzet mögött két fő tényező húzódik meg: egyrészt az alulfinanszírozottság, amely miatt az állam évente körülbelül 2500 milliárd forinttal kevesebb forrást biztosít, mint például Csehország. Másrészt pedig az öröklődő életmódbeli szokások, amelyek rávilágítanak arra, hogy mennyire nem értékeljük kellőképpen az egészségügyi ellátást.

Amikor arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért éppen most indították el a kampányt, Álmos Péter részletesen kifejtette, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az elmúlt évek során rengeteg energiát fektetett a helyzet javításába, ám az eredmények sajnos mérsékeltek voltak. Minden lehetséges lépést megtettek annak érdekében, hogy a szakma hangja eljusson a kormányhoz, és próbálták a szükséges tárgyalási pozíciókhoz igazítani saját álláspontjukat is. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy szakmai érveik nem tudtak kellőképpen érvényesülni. Ezt jól szemlélteti az új ügyeleti rendszer bevezetése, valamint a 945 üres háziorvosi praxis esete, amelyek a helyzet súlyosságát tükrözik.

A kampányt decemberben kezdték el tervezni, miután látták, hogy a költségvetésben semmilyen előrelépés nem történt az egészségügy terén.

Magyarország politikai klímája rendkívül érzékeny, és a szakértők már 2025-öt is választási évként emlegetik. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) ezért kiemelten fontosnak tartja a társadalmi összefogás erősítését. Alapvető céljuk, hogy eljuttassák üzenetüket a lakossághoz, hiszen ez a közvélemény formálásának kulcsa. A kampány hatásának mérése kihívást jelent, mivel a társadalmi üzenetek nyomon követése nem egyszerű feladat. Azonban, ha a következő költségvetésben jelentős forrásbővítés valósul meg, azt eredményként könyvelhetjük el, ami a kamara erőfeszítéseinek eredményességét tükrözné.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) kampányának célja, hogy a kormányzat már idén forrást biztosítson a legnagyobb kihívásokkal küzdő egészségügyi területek számára. Azonban ez önmagában nem elegendő: ahhoz, hogy a GDP 0,5 százalékkal nőjön az egészségügyi költségvetés, 6-8 éves időtávlatra van szükség, amely lehetővé tenné a Csehorszához hasonló szintű ráfordítást. A MOK meggyőződése, hogy elengedhetetlen egy átfogó reform, amelybe a szakmai szervezetek és a betegszervezetek aktívan be kell, hogy vonódjanak.

"Tervezett 350 plakát kihelyezését az ország különböző pontjain, azonban a plakátcégek többsége váratlanul visszalépett, így nem vállalták a feladatot. Jelenleg csupán 70 plakátot tudtunk kihelyezni, így ahol a világoskék színnel jelölt helyeket látják, ott is a MOK plakátjai kerültek volna kihelyezésre. Ennek következtében online térbe kényszerültünk, ezért javaslom, hogy látogassanak el a www.többetérdemel.hu weboldalra a statisztikák megtekintéséhez - tájékoztatott Álmos Péter."

Bejelentették, hogy március 8-án a Magyar Orvosok Szakszervezetével együttműködve nyilvános megmozdulást szerveznek. A tüntetés helyszíne Budapest lesz, és a szervezők arra kérik a pártpolitikusokat, hogy ne vegyenek részt az eseményen, mivel ez nem politikai ideológiák mentén szerveződő rendezvény, hanem egy olyan esemény, amely széleskörű társadalmi összefogást kíván meg.

A kormány Covid-járványról készült propagandafilmje kapcsán Álmos Péter kifejezte, hogy a kérdés megítélésében csupán személyes, szubjektív nézőpontot tudna képviselni. Ezzel szemben Meglécz Katalin, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke így fogalmazott:

A kormányzat a járványt sikertörténetként tüntette fel, ám mindazok, akik a másik oldalon álltak – legyenek betegek, gyászoló hozzátartozók, vagy a kötelező védőoltások következtében hátrányos helyzetbe került emberek – egészen más tapasztalatokat szereztek. Emellett a háziorvosok és mentőtisztek is sok olyan eseményt és élményt éltek át, amelyet a lakosság nem láthatott. A járványt még alaposan fel kell dolgoznunk, hiszen sok fontos adat még nem került nyilvánosságra, és magát a helyzetet sem beszéltük meg kellő mélységben. Így ez a film csupán a járvány egy szűk keresztmetszetét mutatta be.

Svéd Tamás főtitkár szerint a Covid-járvány vadonatúj kihívás volt, ezért az ott elkövetett hibákat el kell ismerni, abból tanulságokat levonni, hogy megfelelően fussunk neki egy következő kihívásnak.

A főtitkár úgy véli, hogy egy olyan mocsárban tapodunk, amelyet már 30 éve nem csapoltak le. Azonban jobb későn, mint soha, ha kampányról van szó. Persze, ez a folyamat nem megy egyik napról a másikra; egy alapos egészségügyi reform megvalósítása akár 8, 10 vagy akár 20 évet is igénybe vehet.

Az új kampány középpontjában az a cél áll, hogy a társadalom felismerje, milyen elengedhetetlen az egészség megőrzése, és hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire hiányzik ez a tudatosság a mindennapokból.

Álmos Péter elnök hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztériumtól érkező fenyegetések nem befolyásolják őt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy rendkívül szokatlan, amikor valaki ilyen meglepő stílusban lép fel egy olyan kamarával szemben, amely számos nemzetközi szervezet tagja, és hogy szakmai kérdéseket politikai színezettel kezeljen. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kamarának számos hatékony érdekérvényesítő eszköze van, amelyet más országok, mint Szlovákia, Szlovénia vagy Németország, sikerrel alkalmaztak az orvosi közösség érdekeinek védelmében. Az elnök azonban arra figyelmeztetett, hogy az egészségügy egésze nem kapja meg a szükséges figyelmet és támogatást, ami alapvetően befolyásolja a szakma jövőjét.

Elhangzott, hogy az egészségügy kihívásainak orvoslása mindig is a kormányok felelőssége maradt, így nem célom őket bírálni. Azonban kétségtelen, hogy jelenleg nekik van meg az a politikai befolyásuk, amely lehetővé teszi a szükséges változások végrehajtását.

A MOK egészségügyi kampányát jelentősen támogatják az egészségügyi dolgozók is, hiszen a tavalyi felmérésük szerint 7 000 emberből 97 százalék mondta azt, hogy fontos felhívni a társadalom figyelmét az egészségügy alulfinanszírozottságára. Az egészség fontosságának hangsúlyozását már az iskoláskorban kell elkezdeni, és itt az idő egy fókuszváltásra, hiszen a financiális mellett strukturális változásra is szükség van.