A MOL, MÁV és az állami hivatalok körében könyörtelen szigorítások várhatóak, melyek jelentős hatással lehetnek a működésükre. Eközben a multik eltérő stratégiákkal készülnek, amelyek talán új irányokat jelölnek ki a gazdasági tájban. A Pénzcentrum elemzé

A Covid-19-járvány robbanásszerűen terjesztette el a távmunkát Magyarországon. Bár a pandémia lecsengése után visszarendeződés indult, a home office szerepe tartósan erősebb maradt, mint korábban. A GKI 2025 szeptemberében végzett felmérése szerint a munkavállalók 29%-a dolgozhat legalább időnként otthonról. Bár egyre több cég - köztük a MÁV-Volán-csoport és a MOL - szigorítja a távoli munkavégzés feltételeit, a teljes tiltás nem tűnik reálisnak.
A szélessávú internet általánossá válása előtt a távmunka kizárólag egy szűk körű, elit csoport kiváltsága volt. A helyzet radikálisan megváltozott a járvány hatására: míg 2019 végén csupán 110 ezren dolgoztak otthonról, az első Covid-hullám idején ez a szám már 700 ezerre ugrott. Azóta a távmunka népszerűsége stabilizálódott, és 2022 és 2024 között a otthonról dolgozók száma 300-400 ezer fő között ingadozott.
Nemzetközi összevetésben Magyarország lemaradásban van: míg nálunk a dolgozók mintegy 12%-a végez távmunkát, addig Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában magasabb ez az arány, Nyugat-Európában pedig akár a munkavállalók fele is élhet a lehetőséggel.
A lehetőségek nagymértékben függenek a végzettségtől és az iparágtól. A felsőfokú diplomával rendelkezők körében a távmunkára való lehetőség elérheti a 50%-ot, míg az önálló szakmák esetében ez a szám akár 80%-ot is meghaladhat. Ezzel szemben a közszolgáltatások területén csak 10-16% között mozog ez az arány, míg a versenyszférában a diplomás alkalmazottak 71%-ának, az irodai munkavállalóknak pedig 43%-ának van lehetősége hibrid munkavégzésre. Területi eloszlás szempontjából Budapest és vonzáskörzete dominál a maga 44%-ával, míg vidéken ez a szám jelentősen alacsonyabb.
A jövedelem jelentős szerepet játszik a távmunkában: a 200 ezer forint nettó jövedelemmel rendelkező munkavállalók körében alig találunk távmunkásokat, míg a 700 ezer forintnál többet keresők esetében ez az arány 60%-ra ugrik. Érdekes módon, a legfiatalabb korosztály, azaz a 29 év alattiak, a legnagyobb rugalmassággal bírnak: szinte felük rendszeresen dolgozik otthonról, legalább alkalmanként.
A távmunka megjelenése új formákat öltött: a megkérdezettek körében minden negyedik személy csupán alkalomszerűen dolgozik otthonról, míg háromnegyedük rendszeresen választja ezt a lehetőséget. Érdekes, hogy a kizárólag otthoni munkavégzésre berendezkedett egyének többsége nő, és jellemzően magasabb végzettséggel rendelkezik.
Miközben az állami és konzervatív szektor a teljes irodai visszatérés irányába halad, a multinacionális cégek, IT-ágazat és bankok inkább a hibrid munkamodell mellett döntenek, részben a tehetségek megőrzésének érdekében. A jövő kulcskérdése tehát nem csupán az, hogy a home office megmarad-e, hanem inkább az, hogy milyen formában valósul meg. A heti 1-2 napos hibrid megoldás tűnik a legjobb középutas választásnak. Azok a vállalatok, amelyek teljesen elvetik az otthoni munkavégzést, komoly fluktuációs és toborzási kockázatokat vállalnak magukra.