A monetáris politikai döntések kulcsszerepet játszanak a gazdaság működésében, mivel ezek határozzák meg a pénzkínálatot és a kamatlábakat. A központi bankok, mint például az Európai Központi Bank vagy a Federal Reserve, különböző eszközöket alkalmaznak,

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés arról, hogy leviszi a betéti rendelkezésre állás kamatlábát - amelyen keresztül a Kormányzótanács a monetáris politika alapállását irányítja - az inflációs kilátásokról, az inflációs alapfolyamat dinamikájáról és a monetáris politikai transzmisszió erejéről való aktualizált értékelését tükrözi.

A dezinflációs folyamat jó irányba halad. Az infláció szintje nagyrészt összhangban áll a szakértők előrejelzéseivel, és várhatóan az idei év során visszatér a Kormányzótanács által kitűzött középtávú 2%-os célértékhez. Az inflációs alapfolyamat legfontosabb mutatói azt jelzik, hogy az infláció tartósan stabilizálódik a célzónában. A belföldi infláció még mindig viszonylag magas, ami főként annak tudható be, hogy bizonyos szektorokban a bérek és árak a korábbi inflációs ugrásokhoz való alkalmazkodása miatt jelentős késlekedéssel mozognak. Ugyanakkor a bérnövekedés a várakozások szerint lassul, míg a nyereségek részben enyhítik az inflációs hatásokat.

A Kormányzótanács legutóbbi kamatcsökkentéseinek következtében a vállalatok és a háztartások számára egyre kedvezőbbé válik az új hitelek felvétele. Ugyanakkor a finanszírozási feltételek még mindig szigorúak maradnak, mivel a monetáris politika továbbra is szigorú irányelveket követ, és a korábbi kamatemelések hatásai folyamatosan éreztetik a hatásukat a hitelállományokban, ahogy a lejáró hitelek magasabb kamatokkal történő megújítása zajlik. A gazdaság továbbra is nehézségekkel küzd, de a reáljövedelmek növekedése és a restriktív monetáris politika hatásainak fokozatos csökkenése révén a kereslet idővel várhatóan élénkülni fog.

A Kormányzótanács feltett szándéka annak biztosítása, hogy az infláció fenntarthatóan a 2%-os középtávú céljánál stabilizálódik. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követ. Ezen belül kamatdöntéseit az inflációs kilátásokra vonatkozó értékelése alapján fogja meghozni, figyelembe véve a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erejét. A Kormányzótanács előzetesen nem köteleződik el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Ennek megfelelően a betéti rendelkezésre állás konstrukciójának, az irányadó refinanszírozási műveleteknek és az aktív oldali rendelkezésre állásnak a kamatait 2025. február 5-i hatállyal 2,75%-ra, 2,90%-ra, illetve 3,15%-ra csökkenti.

Az APP- és a PEPP-portfóliók fokozatosan és kiszámítható módon csökkennek, mivel az eurorendszer a lejáró értékpapírokból beérkező tőke visszafizetéseket nem helyezi újra befektetésre.

A bankok 2024. december 18-án teljesítették a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekből származó fennmaradó tartozások törlesztését, ezáltal befejeződött a mérlegnormalizálási folyamatnak ezen szakasza.

Persze! Kérlek, add meg a szöveget, amit szeretnél, hogy egyedivé tegyek!

A Kormányzótanács elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésre álló eszközét a helyzethez igazítsa, a célja pedig az infláció középtávú, 2%-os szinten történő stabilizálása. Emellett fontos számára, hogy a monetáris politika átvitelének folyamata zökkenőmentesen működjön. A transzmisszió védelmét szolgáló eszközök is rendelkezésre állnak, hogy kezeljék azokat a zavarokat a piacon, amelyek veszélyeztethetik a monetáris politika hatékonyságát az euroövezeten belül. Ezzel a Kormányzótanács még sikeresebben tudja végezni árstabilitási feladatát.

Az EKB elnöke ma 14:45-kor (CET) kezdődő sajtóértekezleten ismerteti a döntések alapjául szolgáló megfontolásokat.