Miért is kapott Verstappen büntetést? Ennek a kérdésnek a megválaszolása bonyolult, hiszen a versenyek során sok tényező játszik szerepet. Talán a szabályok betartása, vagy a versenyzői magatartás volt a fő ok, ami miatt a döntéshozók úgy érezték, hogy sz
A kérdés, hogy vajon indokolt-e beavatkozni egy időmérő edzés eredményébe, különösen akkor, ha az érintett eset valószínűleg nem befolyásolta a pilóták végeredményét, valóban megér egy alapos vitát. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a Katari Nagydíj versenybírói valóban arra törekedtek, hogy következetes döntéseket hozzanak. Ráadásul Max Verstappen is választhatott volna más megoldást a helyzet kezelésére.
Max Verstappent néhány órával a Katari Nagydíj időmérő edzésének kezdete után hátrasorolták egy hellyel, mivel az utolsó hűtőkörén indokolatlanul lassan haladt. Ezzel a négyszeres világbajnok elveszítette a pole pozíciót, amely George Russellé lett – a brit éppen a holland lassú tempója miatt nem tudott zavartalanul teljesíteni. Russell a rádióban azonnal "szuperveszélyesnek" nevezte Verstappen viselkedését, és később úgy nyilatkozott, hogy ha nem lett volna szükség a kitérő manőverre – amely során a bal oldali kerekeivel elérte a kavicságyat – valószínűleg ő nyerte volna meg az időmérőt.
Verstappen a büntetés kiszabása előtt kifejtette, hogy szerinte "teljesen értelmetlen" lenne, ha a felügyelők megfosztanák a pole pozíciójától, és nem tudja, mit kellett volna másképp tennie. A négyszeres világbajnok hangsúlyozta, hogy nem állt szándékában senkit hátráltatni, hiszen egy kanyarral korábban Fernando Alonso megelőzte őt, így csupán annyit akart, hogy helyet biztosítson a gyorsköréhez. Úgy gondolja, Russellnek is hasonlóan kellett volna cselekednie, és lassítania kellett volna, amikor észlelte, hogy a Red Bull előtt halad.
Különösebb szabály nem létezik arra vonatkozóan, hogy a versenyzőknek feltétlenül az őket megelőző pilótához kellene igazodniuk. Valójában ez inkább a versenyzők közötti egyfajta hallgatólagos megállapodás része, amely szerint a felvezető kör utolsó szektorában már nem célszerű egymást előzgetni. Ennek ellenére számos tényező befolyásolhatja a pilóták döntéseit: ha például a gumihőmérséklet nem indokolja a túlzott lassítást, vagy ha a mérnök azt javasolja, hogy előzzön meg egy másik versenyzőt – legyen szó időkorlátról vagy egyéb előnyös helyzetről –, akkor a pilóta valószínűleg ezt fogja prioritásként kezelni.
Ami szabályozva van, az a pilóták számára megállapított limitidő, amelyet a második és az első biztonsági autós vonal között kell tartaniuk. Továbbá, nem engedélyezett, hogy indokolatlanul lassan haladjanak, mivel ez veszélyes helyzeteket idézhet elő. A pilóták a kormányon található deltaidő segítségével figyelhetik, hogy betartják-e a követelményeket; ez a rendszer valós időben jelzi számukra, mikor szükséges gyorsítaniuk, vagy hogy az aktuális sebességük elegendő-e ahhoz, hogy a megadott időkereten belül maradjanak. A limit természetesen a pályától függ, és a hétvége előtt a versenyigazgató Katarban 1 perc 40 másodpercben határozta meg ezt az időtartamot.
Verstappen az utolsó gyorsköre előtt, a célegyenes végénél, az első kanyar előtti második szakaszon, valamint az utolsó kanyar után, a bokszutca bejárata előtt található első biztonsági autós vonal között közel 2 perc alatt teljesítette az utat, így átlépte az időlimitet. Bár ez önmagában nem von maga után büntetést, ahogyan azt a sprintidőmérő is tükrözte – ahol összesen 17 versenyző lépte túl a limitidőt legalább egyszer – végül csak két pilótát, Sergio Pérezt és Cunoda Júkit vizsgálták meg utólag. Ők végül figyelmeztetéssel megúszták a dolgot.
Nincs kőbe vésett szabály arra vonatkozóan, hogyan is kell betartani a limitidőt, de nyilvánvaló, hogy ha valaki túl sokáig halad lassan, akkor egy bizonyos idő elteltével, még ha versenytempóra is kapcsol, nem fog tudni időben felérni a célba. Ezért tehát, ha valaki a limitidő keretein belül mozog, csak egy bizonyos ideig engedheti meg magának a lassú haladást – ez a rendszer alapelve. Ezzel valamennyi versenyző számára biztosítanak egy kis mozgásteret – Katarban például az időmérős körök alapján 17-20 másodperces intervallum áll rendelkezésre, hogy kímélni tudják a gumikat a felvezető kör során, és hogy elegendő helyet hagyjanak az előttük haladónak.
Verstappen éppen ezt cselekedte, de túlságosan lassú tempóra váltott, miközben egy gyorskörön, ahol padlógázzal kellett volna haladnia, az ideális íven lelassított, így akadályozva Russellt. Verstappen érvelése ekkor megbicsaklik, hiszen azt állítja, hogy Russellnek is le kellett volna lassítania. Ez a feltételezés azonban téves, hiszen ha Verstappen a versenyigazgatóság előírásait figyelmen kívül hagyva, közel 20 másodperccel a megengedett időkorlát felett készül a gyorskörére, akkor nem várható el, hogy a mögötte haladó is ehhez alkalmazkodjon. Russell ráadásul nem is tervezett lassítani, mivel ő az időkorláton belül autózva ügyelt arra, hogy időben megkezdje a gyorskörét.
Verstappen lényegében ott rontott, hogy az ideális íven maradt, miközben csökkentette a sebességét. Korábban, egy kanyarral hátrébb, Alonsót elengedve húzódott le az ívről, így azt gondolta, hogy Russell is hasonlóan fog cselekedni. Pedig semmi nem indokolta ezt a feltételezést; a Mercedes versenyzőjénél a limitidő miatt éppen ellenkezőleg, nyomás nehezedett, hogy időben elkezdje a gyors kört. Russell joggal várhatta el, hogy ha valaki már jó néhány kanyarral a kör végén, egy padlógázas íven lassít, azt ne az ideális íven tegye.
A felügyelők indoklásában "bonyolultnak" minősítették az esetet, ami nem meglepő, hiszen világosan látszik, hogy Verstappen eltért a versenyigazgató utasításaitól, mivel nem tartotta be a megadott időkeretet. Az ő értékelésük szerint pedig "a körülmények figyelembevételével indokolatlanul lassan haladt." Az említett körülményeket azonban nem fejtették ki részletesen, de valószínűleg úgy vélték, hogy Verstappennek lett volna elég ideje, hogy jobban eltávolodjon Alonsótól a kör végén.
Verstappen mellett szól ugyanakkor, hogy a fedélzeti kamerájából tökéletesen látszik, hogy előtte Alonso is lelassított a pálya azon szakaszán, ahol ő végül akadályozta Russellt, és a négyszeres világbajnok lassítása azt a célt szolgálta, hogy tartsa a távolságot az Aston Martinhoz képest. Azaz ő pontosan azt tette, amit szerinte Russellnek is csinálnia kellett volna. Az viszont lényeges különbség, hogy mivel Alonso Verstappen után kezdte meg a felvezető körét, és közben megelőzte a hollandot, bőven a limitidőn belül ért fel a gyorskörére, így ő időtúllépés nélkül megtehette, hogy lassít. Verstappen ezzel szemben közel 20 másodperccel túlcsúszott, és ha Russell marad mögötte, szinte biztos, hogy ő sem ért volna fel, lévén így is csak nagyjából 2 másodperccel az 1:40-es limiten belül szelte át az első biztonsági autós vonalat. Persze mondhatjuk, hogy a kör végén Russell is lelassított, és amikor Verstappen mögé ért, még bőven volt időtartaléka, de ettől még fennáll, hogy szabály szerint Russellt semmi nem kötelezte erre.
A felügyelők hangsúlyozták, hogy Verstappen többször is a tükörbe nézett, és észlelte, hogy Russell közeledik mögötte. Ezért nem tekinthető enyhítő körülménynek, hogy nem volt tudatában a Mercedes pilótájának érkezésének. A határidő túllépése, a veszélyes zónában való lelassítás, valamint az, hogy Verstappen tisztában volt Russell közelségével, mind hozzájárult ahhoz, hogy a felügyelők ne kezeljék ezt az esetet egy kalap alá a puszta limitidő-túllépésekkel. Ennek következményeként a legkönnyebb büntetés, egy helyes hátrasorolás került alkalmazásra a megrovás után.
A kérdés, hogy szükséges-e büntetést alkalmazni, vitatott, és bár Russell véleménye szerint ez alapvetően fontos, érdemes fenntartásokkal kezelni az ilyen megnyilvánulásokat. A pilóták és csapataik, nem beszélve a szurkolókról, folyamatosan a következetességet várják el a versenyfelügyelőktől. Esetünkben azonban elmondható, hogy a felügyelők igyekeztek fenntartani a következetes eljárást, és a vétség súlyához mérten próbálták meghatározni a büntetést. Ezért nem alkalmaztak háromhelyes büntetést, ahogyan azt a klasszikus feltartás esetén szokták.
