Jelenleg a Volkssturm témáját szeretném érinteni – a német hadsereg hatalmas toborzása a nőket is célba venné. – PestiSrácok
Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Elsőként a Volkssturm témáját szeretném érinteni – a német gigasorozás nem kímélné a nőket sem." - Kertész Dávid, 2025. június 14.
Az egyszeri európai ember valahogy mindig kicsit ideges lesz, ha a németek bejelentik, hogy fegyverkezni akarnak, a történelem sorn eddig ugyanis ennek soha nem lett jó vége, különösen olyankor nem, mikor Kelet-Ukrajnában éppen háború zajlik, és a fősodratú média Izraelt szidja. Most, mikor Berlin hirtelen hatvanezer katonát akar besorozni egy picit megint idegesek leszünk. Különös tekintettel arra, hogy kiemelték, nőket is szívesen soroznának. Utoljára ilyen kampányt '45 februárjában indítottak...
A német hadseregnek meg kell kezdenie az előkészületeket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására - jelentette ki szombaton Jens Spahn, a német koalíciós kormányt alkotó nagyobbik párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakcióvezetője. Spahn a Rheinische Post című német lapnak adott interjújában elmondta, bár egy folyamatról van szó, amely "nem történhet egyik napról a másikra", a fegyveres erőknek meg kell kezdeni a sorkatonasághoz való visszatérést elősegítő mechanizmus kidolgozását.
Németországnak fontos lépéseket kell tennie az önvédelmi képességeinek megerősítése érdekében, amihez akár 60 ezer új katona bevonása is elengedhetetlen lehet.
A frakcióvezető megjegyezte, hogy "nagyon jó lenne, ha ezt önkéntes alapon elérhetnénk, de úgy érzi, hogy valószínűleg sorozásra lesz szükségük". Hangsúlyozta, hogy a katonai szolgálatra vonatkozó korábbi jogszabályok kizárólag a férfiakat érintik, és kifejtette, hogy a nők esetében jogi akadályok állnak fenn a kötelező szolgálat kiterjesztésében. Ennek ellenére, az esélyegyenlőség szellemében, több német politikai szereplő is a nők bevonásának lehetőségét szorgalmazza.
Most, hogy eljutottunk eddig a közleményig, engedjék meg, hogy egy kis történelmi párhuzamot vonjak: a német kormány éppen hangos kritikákat fogalmaz meg a zsidó állammal szemben, miközben Kelet-Ukrajnában nem csupán háború zajlik, de német tankok, amelyeket nagymacskákról neveztek el, éppen a sárban ragadtak. Ráadásul új ötletként felmerült, hogy nőket is sorozzanak a hadseregbe, mivel az önkéntes férfiak száma csökken. Őszintén reméltük, hogy német barátaink megváltoztak az évtizedek során, de úgy tűnik, 1945 óta csupán annyi történt, hogy a horogkeresztet egy szivárványos zászlóra cserélték.
Kép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke;
Facebook hozzászólás
A német haderő és az orosz-ukrán háború összefonódása olyan komplex kérdéskört érint, amely nem csupán a katonai stratégiákra, hanem a geopolitikai dinamikákra és a nemzetközi kapcsolatokra is hatással van. Németország, mint az Európai Unió egyik vezető hatalma, kulcsszerepet játszik a konfliktus kezelésében, hiszen gazdasági ereje és politikai befolyása révén képes alakítani a helyzet alakulását. A háború kezdeti szakaszában Németország viszonylag óvatosan lépett fel, azonban a konfliktus eszkalációjával párhuzamosan a német kormány fokozta a támogatását Ukrajna irányába, beleértve a katonai felszerelések és humanitárius segélyek biztosítását. A német haderő modernizálása is ebben a kontextusban nyert új értelmet, hiszen a NATO kötelékében vállalt kötelezettségei és a biztonsági helyzet megváltozása sürgette a haderő fejlesztését. A háború hatásai azonban nem csupán a katonai szférában érzékelhetők. Az energiaellátás terén is jelentős változások történtek, hiszen Németország eddig erősen függött az orosz gázimporttól. A háború következményeként a német kormány új energiaforrások keresésére kényszerült, ami hosszú távon befolyásolhatja az ország gazdasági struktúráját és energiafogyasztási szokásait. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a német haderő és az orosz-ukrán háború összefonódása egyre bonyolultabbá válik, és a jövőbeni fejlemények számos kihívást és lehetőséget rejtenek magukban a nemzetközi közösség számára.
