Most egy olyan nemzeti konzultációt indítanak, amely valójában véleménynyilvánító szavazásnak álcázott.
Magyar György megjegyzi, hogy a nyolcmillió magyar választó véleménye ebben a kérdésben lényegtelen, és a legújabb, furcsa felvetés jól illeszkedik a kormányzati propaganda sorozatába, amit nemzeti konzultációnak neveznek. Ezt a megjegyzést Orbán Viktor bejelentésének kapcsán tette, miszerint sürgősen "véleménynyilvánító szavazást" kezdeményez Ukrajna uniós csatlakozásáról. Az ügyvéd sajnálatosnak tartja, hogy Orbán ezzel a határon túli magyarok érdekeivel is ellentmondásba kerül. Nem az a probléma, hogy Ukrajnában békére törekszik, hanem az, hogy nem világosítja meg, milyen feltételek mellett. Valójában ez a lényegi kérdés, amelyre már nem tőlünk várnak választ.
"Kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról" - jelentette be Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcs után, ahol egyedüliként szavazott az Európai Tanácsban (ET) nemmel arról, hogy az orosz agresszor áldozatát részesítsék-e további támogatásban. Az Orbán által vétózott dokumentum kétségkívül tartalmazta, hogy "Ukrajnának veleszületett joga az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon alapuló saját sorsának megválasztása. Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna reformtörekvéseinek támogatását az EU-tagság felé vezető úton". Ez azért nagyon messze van Ukrajna uniós tagságától - szögezi le a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja.
Kevesen tudják igazán, mit jelent, amikor egy elvileg független ország önrendelkezési jogát brutális katonai beavatkozással sértik meg - hívja fel a figyelmet az írás, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor az, aki 1989 nyarán a Hősök terén felszólította a magyar szabadságtörekvéseket eltipró szovjet csapatokat, hogy "ruszkik haza!". De vajon mi történt azóta ezzel az akkoriban progresszív, liberális értékeket képviselő fiatalemberrel? - teszi fel a találó kérdést Magyar György. Hogyan alakult az, hogy a progresszív és liberális kifejezések mára a politikai diskurzusban szitokszavakká váltak? Mint megjegyzi, nehezen érthető, hogy 35 év alatt hogyan változott meg annyira a helyzet, hogy a szovjet diktatúrában szolgáló egykori KGB ügynök, Putyin, most Orbán egyik legközelebb álló barátjává vált. "Majd a történészek egyszer kiderítik..." - zárja gondolatát.
A tények tükrében az EU-csúcs eseményei világosan rámutattak arra, hogy Ukrajna uniós tagsága nem egy hirtelen lehetőség, hanem egy hosszú és bonyolult folyamat, amely évtizedeket vehet igénybe. Mindazonáltal, a mindennapi valóságot figyelembe véve, ha Ukrajnát magára hagyjuk, könnyen azon a ponton találhatjuk magunkat, hogy a Záhonynál lévő határ túloldalán a Российская Федерация (Orosz Föderáció) táblája fogad minket. Putyin politikájának kulcsa az erő, és ha az ukrán fegyveres erők nem állították volna meg az orosz elnök "különleges hadműveletét", már 2022 februárjában Kijev is orosz irányítás alá kerülhetett volna. Ez a helyzet figyelmeztet arra, hogy a támogatás és a szolidaritás elengedhetetlen a jövőbiztos Európához.
Bár Putyin sosem nyilatkozott nyíltan arról, hogy Ukrajna teljes megszállására törekedne, valójában elegendő lenne számára, ha az általa már elfoglalt, illetve néhány további területet annektálhatna, miközben Kijevben egy oroszbarát bábkormányt ültetne a hatalomba. Orbán Viktor miniszterelnök úr mit gondol erről a helyzetről? Az igazi fókusz nem Ukrajna EU-tagságán, hanem nemzeti önállóságának és területi integritásának megőrzésén, valamint az európai status quo fenntartásán kellene, hogy legyen. Nyilvánvaló, hogy ennek megvalósítása nem mentes a költségektől, hiszen Kijevnek nem áll módjában egyedül legyőzni a "nagy orosz medvét" nemzetközi támogatás nélkül - hangsúlyozza a poszt.
Ha már a "nemzetvezető" véleménynyilvánító szavazást kezdeményezne, miért nem képes az összefüggésekre is figyelemmel lenni? - tesz fel egy újabb kérdést Magyar György. Bár azt mondta, itt egyszerű igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésről van szó, de ennél sokkal összetettebb a probléma, és a remélt ukrán uniós csatlakozás - amely ország területén százezres magyar kisebbség él - csak valahol a sor végén van.
A kormányzati üzenetekből egyértelműen kiderül, hogy a jogilag vitatható véleménynyilvánító szavazás valójában egy újabb nemzeti konzultáció, tele sugallatokkal és irányított kérdésekkel – állítja a blogbejegyzés. A Kormányzati Tájékoztatási Központ Telexnek küldött válasza szerint mindössze egyetlen kérdés kerül terítékre: "A magyar emberek fogják megmondani, hogy az Ukrajna uniós csatlakozása a jelenlegi helyzetben felelős döntés-e vagy sem. Felvetjük ezt a kérdést a magyar lakosságnak, és az ő válaszaik alapján fogunk eljárni. Ez az egyetlen kérdés lesz, és a magyar kormány minden uniós fórumon a magyar emberek döntését fogja képviselni!"
Magyar György véleménye szerint ez egy alattomos manőver, amelynek célja, hogy Magyar Péter kezdeményezését megszorítsák. Különösen elszomorító, hogy a határon túli magyar közösségek érdekeit is figyelmen kívül hagyja a hatalom, amely egyébként érzékenynek mutatkozik irántuk. Az sem probléma, hogy Orbán békét szeretne Ukrajnában, de az igazi kérdés, hogy milyen feltételek mellett. Valójában ez az alapvető téma, amire viszont már nem tőlünk várják a választ.
Uniós tagállami vezetőként Orbán mintha inkább Trump és Putyin kezébe adná a döntés lehetőségét, de ők az ukrán elnöknek és az Európai Uniónak sem osztanának lapot - vázol egy borús jövőt Magyar György, majd egy újabb kérdéssel folytatja: majd a két fél mindenki feje felett eldönti, miként osztoznak Ukrajna területén, ásványi kincsein, és kimondják a verdiktet, mi lesz az ukrán nép sorsa? "A nyolcmillió magyar választó véleménye ebben az ügyben nem oszt, nem szoroz, a legújabb ostoba kérdés pedig jól illeszkedik a nemzeti konzultációnak csúfolt kormányzati propaganda sorába" - szögezi le végül.
A témával kapcsolatos részletekért látogasson el a Hírklikk oldalára, ahol elolvashatja a cikket.
