Fedezd fel Budapest varázslatos múzeumkertjeit: 24 elbűvölő hely, ahol pihenhetsz vagy romantikus pillanatokat élhetsz át a két kiállítás között!

Számos fővárosi múzeumnak csodás kertje van. Némelyiket mindenki jól ismeri, de akad olyan is, amit szinte senki. Összegyűjtöttük, hol időzhetünk egy cseppet kiállítás előtt, a tárlat megtekintése után - vagy éppen a kettő között.

Ha megkérdeznénk tíz embert, hogy melyik budapesti múzeum kertjét ismerik a legjobban, valószínűleg a válaszok túlnyomó többsége a Nemzeti Múzeum kertjére irányulna. Ennek oka nem csupán a központi elhelyezkedés, hanem az is, hogy a magyar történelem jelentős eseményei szorosan kötődnek ehhez a helyhez, és a kert magának a múzeumnak a nevében is szerepel: Múzeumkert. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a múzeumkertek igazi ékköve. A kert sosem üres, mindig találkozunk itt emberekkel, és ha netán nem akad szabad pad, a gondosan ápolt fűbe is letelepedhetünk, az óriási, árnyat adó fák alatt. Este viszont a hangulat egészen más, ilyenkor a kert csendesebb, tökéletes helyszínt biztosít mély, személyes beszélgetésekhez, vagy éppen egy romantikus összejövetelhez, ahol az emberek összebújva élvezhetik a varázslatos környezetet.

A Nemzeti Múzeum kertje sokak számára jól ismert, azonban kevesen tudják, hogy a Naphegy oldalán, a Mészáros utcában rejtőzik egy titkos kortárs galéria, melynek varázslatos kertje igazi különlegesség. Ez a burjánzó, szinte mesébe illő zöld oázis egyedülálló hangulatot áraszt, és rejt magában egy apró minierdőt is. Ennek a sűrű növényzetnek a mélyére szinte lehetetlen bejutni, még a kert végéből induló, csak pár lépcsőfokból álló ösvény ellenére is, amely a fák közé vezet. A kert az épület hátsó részén található, így az utcáról teljesen rejtve marad. A látogatók csak a galéria nyitvatartási idejében léphetnek be ide: szerdán, csütörtökön és pénteken, délután 5 és 8 óra között. Érdemes tehát egy kis kitérőt tenni, hogy felfedezhessük ezt a rejtett gyöngyszemet.

Az Óbudai Múzeum és környező kertje számunkra igazi kincs. A gondosan ápolt, régi szobrokkal és kövekkel díszített kertje olyan atmoszférát áraszt, mintha egy vidéki főúri kúria parkjában sétálnánk. Nem véletlenül, hiszen ez a barokk épület egykor kolostorként és templomként szolgált. Amikor átlépjük a hatalmas kaput, azonnal olyan érzés kerít hatalmába, mintha visszautaztunk volna az időben. Ha pedig a kert varázsa még nem lenne elég, a Kiscelli-élményt tovább fokozza a múzeumot körülvevő buja kiserdő, amely még inkább fokozza a hely misztikus hangulatát.

Óbuda szívében, a Kiscellitől nem messze, egy különleges múzeum vár ránk, amelyet mindenképpen érdemes meglátogatni, még akkor is, ha épp nem tudunk a szabadba lépni. Ha felfedjük, mi mindent tartogat számunkra, garantáltan kedvet kapunk a látogatáshoz. A múzeum falai között a mindennapi élet tárgyainak gazdag gyűjteményét csodálhatjuk meg, amely lehetőséget ad arra, hogy bepillantást nyerjünk az eltelt idők mindennapjaiba. A múzeum apró belső kertje nemcsak a nyugalom szigete, hanem egy igazi időutazás is, tele neonreklámokkal és cégérrel, amelyek egykoron olyan áruházakat és vállalatokat népszerűsítettek, mint a Corvin, Skála, Centrum, Aranypók, vagy a legendás Sanghay Bar. Ezek a színes emlékek a nosztalgia világába repítenek minket, ahol a múlt és a jelen találkozik.

A Városligettől csupán néhány lépésnyire, a Munkácsy Mihály utcában rejtőzik ez a különleges múzeum, mely Pest egyik legelbűvölőbb épületében, a Schiffer-villában kapott helyet. E gyönyörűséget nemcsak a kiállítások miatt érdemes meglátogatni, hiszen a villát önállóan is felfedezhetjük. Vágó József remekműve annyira lenyűgöző, hogy róla órákig lehetne beszélni. A belső terek olyanok, mint egy varázslatos kert, ahol a fantázia szárnyalhat. Ha az élénk színű üvegablakok mögül kinézünk a környező csodás parkra, a színes madárminták – kolibrik és fecskék – olyan hatást keltenek, mintha a hatalmas platánok és fenyők ágain valódi madarak csivitelnének. Szinte hallani lehet a szárnyasok énekét, ami még inkább felerősíti a hely varázsát.

Az írónő és családja ebben az impozáns, mesebeli, védettség alatt álló, XVII. kerületi villában élt 1927 és 1944 között. Manapság már nem lakják, ehelyett több kis múzeum működik a falai között: egy helytörténeti, egy képzőművészeti galéria, a Néprajzi Emlékház gyűjteménye, a közeli Merzse-mocsár természetvédelmi terület élővilágát bemutató tárlat, valamint az egykori lakos, Erdős Renée emlékét is ápolja egy állandó kiállítás. A villa egy méretes kert közepén áll, amely mesésen varázslatos, vadregényes és buja. A hangulatot pár szobor is emeli. A ház körbesétálható, pad is akad, de letelepedhetünk a fűbe is akár.

Az Andrássy úti múzeum már a témája miatt is különleges, az egyébként is hangulatos kertje pedig épp idén újult meg. A kert a múzeum nyitvatartási ideje alatt látogatható, vagyis akkor is simán besétálhatunk, ha a múzeumot nem tervezzük épp meglátogatni. Pagodát, holdkaput, sok egzotikus növényt meg eldugott, romantikus szegletecskéket találni a kertben, ami ügyesen lett kialakítva. Bár nem túl nagy, de sűrű, és a kacskaringós ösvények miatt nagyobbnak tűnik, mint amekkora. Tipikusan az a park, ahol pár órára el lehet rejtőzni is a külvilág elől.

Kevesen tudják, hogy a Hősök terén található múzeumóriás mögött egy rejtett kincs húzódik: az Ión udvar, egy varázslatos belső kert. A tervezők célja az volt, hogy a középkori kolostorkertek idilli atmoszféráját elevenítsék meg, így ez a hely egy igazán csendes, elmélyülésre alkalmas zug, amelyet gyógy- és fűszernövények, gyümölcsfák és díszcserjék tesznek még vonzóbbá. A Szépművészeti Múzeum kertjébe a nyitvatartási idő alatt léphetünk be, azonban a belépéshez érvényes jegy szükséges bármely kiállításra.

Óbudán, a Laktanya utcában rejtőzik egy különleges múzeum, amely a világhírű szobrászművész életét és munkásságát mutatja be. Ez az intimebb hangulatú hely nem csupán a belső tér gazdag kiállításával várja a látogatókat, hanem egy varázslatos belső kerttel is rendelkezik, tele szobrokkal, fákkal és buja növényzettel. Csak két saroknyira, a múzeum bejáratától, a Fő téren található a város egyik legismertebb Varga-szobra, a "Várakozók", amit sokan inkább Esernyősök néven ismernek.

Az op-art úttörőjének két különleges múzeuma található Magyarországon, közülük az egyik az óbudai Szentlélek téren helyezkedik el. Ez az intézmény, amely nemrégiben megújult, nagyszerűen őrzi nagy művészünk emlékét, bemutatva munkásságát és a művészetére gyakorolt hatását. A geometrikus formák világának felfedezése után kellemes érzés elvonulni a múzeum belső kertjébe, ahol a sétáló látogatók egy kis matematikai csodát is felfedezhetnek. Vagy talán ez már a kiállítás inspiráló hatásának köszönhető?

A Várkert Bazártól csupán egy kőhajításnyira, a Tabán festői környezetében található Semmelweis Ignác szülőháza, ahol az 1960-as évek közepén nyílt meg az orvostudomány történetével foglalkozó múzeum és szakkönyvtár. Az épületből egy hangulatos, falakkal körülvett belső kertbe léphetünk ki, amely bár nem túl nagy, ideális helyszín a felfrissülésre és az elmélyülésre. A kiállítás megtekintése előtt, után vagy akár közben is megpihenhetünk itt, hiszen a tárlaton rengeteg izgalmas információ vár ránk, amit érdemes jól átgondolni.

A budapesti múzeumkertek között a Néprajzi Múzeumé a legkülönlegesebb, hiszen nem csupán egy sima zöldfelület az épület körül, hanem annak szerves, élő részét képezi, méghozzá a tetőn. Miközben a kertész fáradhatatlanul ápolja a virágokat, mi a fűben heverészünk, és közben a föld alatt pezsgő múzeumi élet zajlik. A kert ívei és domborulatai magasságokat rejtenek, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a környező városra. Ez a hely inkább a társasági lények számára lett megálmodva, hiszen itt nem könnyű elbújni a világ elől.

Az Erzsébetváros szívében található lenyűgöző, modern villa valójában egy kertes ház, amely Walter Rózsi operaénekes és családja egykori otthonaként szolgált. Az épület megálmodói Fischer József és felesége, Pécsi Eszter, akik a művészet és a funkcionalitás tökéletes harmóniáját teremtették meg. Ma már múzeumként funkcionál, így a környező kert is múzeumkertté avanzsált, amely nem csupán keretezi ezt a kivételes építészeti örökséget, hanem annak esztétikáját is gazdagítja és felerősíti. A kert látványvilága és elrendezése szervesen kapcsolódik a ház belső terének minimalista eleganciájához, mintha a külső zöld oázis folytatása lenne a belső tér kifinomultságának.

Ez a XVIII. kerület első számú múzeuma, ami a kerület történetével foglalkozik. A névadó tanárember volt, aki számára a néprajz, a népművészet és a helytörténet nagyon fontos volt, az itt található gyűjteményt is ő alapozta meg. Ami aztán otthonra talált ebben a különösen szép, egy faszerkezetű, üvegezett verandával is bíró, alpesi hangulatú villában, amely eredetileg a Tisza-szabályozás felügyelőjének, Herrich Károlynak volt nyári lakja. A villát egészen nagy kert veszi körül, amelyben veteményes is található. A kerti ösvényen körbejárhatjuk a házat és bejárhatjuk a kertet, a telek végénél azonban nem ér véget a zöld is, ami egészen a Bókay-kertig visz.

A városligeti épület, amely egykor Olof Palme Ház néven ismert, hosszú időn át elhanyagolt állapotában húzódott meg a park egyik csendes sarkában. Azonban a sors fintoraként, méltó felújítást követően újra életre kelt, és most Millennium Háza néven várja látogatóit. Jelenlegi formájában étterem-kávézó és kiállítótér kombinációjaként szolgál, ahol a kultúra és a gasztronómia találkozik. Az épület mögött egy varázslatos rózsakert terül el, amely bámulatos színeivel és illataival varázsolja el a nézelődőket. Ez a hely tökéletes választás, ha egy kellemes, szabadtéri pihenésre vágyunk, különösen a közeli múzeumok felfedezése után.

Az Iparművészeti Múzeum fiókintézménye, ami az anyaintézmény szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait mutatja be. Az önmagában is csodás, eklektikus épület a Városligeti fasoron pompázik egy dús kert közepén, egy villában, amely eredetileg lakóépület volt. A névadó a múzeum alapítója és első igazgatója, ő alakíttatta át az épületet. A kert viszonylag nagy, szinte el is bújhatunk benne úgy, hogy ne zavarjunk mást, ha éppen nem csak mi vagyunk ott.

Az Óbudai Galéria lenyűgöző épülete igazi történelmi kincs, hiszen 1697-ben emelték, és ez volt az első óbudai sörház, amely egészen 1735-ig működött. Az épület azóta számos átalakításon ment keresztül, lakóházzá alakították, és az évek folyamán többször is renoválták, bővítették. Az 1980-as évek közepe óta galériaként üzemel, gazdagítva ezzel a kulturális életet. A galéria mögött megbúvó csendes és szelíd kert, amely az eldugott fekvése miatt különösen hangulatos, szintén az intézmény része. Noha az utcáról nem közvetlenül közelíthető meg, a kiállítások felfedezése után bátran kiléphetünk a kertbe is. Itt valóban a nyugalom szigetének érzését tapasztalhatjuk, ami kiváló helyszínt nyújt a pihenésre és a megnyugtató pillanatokra. Érdemes felfedezni ezt a rejtett gyöngyszemet!

Első pillantásra talán szokatlan a 150 éven át tartó török hódoltságra emlékeztető helyszín, ám a Gül Baba türbéje köré épült emlékhely sokkal több annál. Itt nemcsak a névadó sírját találjuk, hanem egy hangulatos teaházat és egy multifunkcionális konferenciatermet is. Emellett zarándokhely, sőt, romantikus randihelyszín is, köszönhetően a lépcsőzetes rózsakertnek és levendulakertnek, amelyek látványa igazán lenyűgöző. Ne felejtsük el, hogy Gül Baba türbéje egy kiállítótér is, amely a török időkről mesél, így a látogatók egy utazást tehetnek a múltba. A gyönyörű kertben pedig lehetőség nyílik, hogy átgondoljuk mindazt, amit felfedeztünk, miközben a török háremek varázslatos hangulatából is egy kis ízelítőt kapunk.

A Várnegyedben található galériát a magyar származású, világhírű szobrászművész, Amerigo Tot egykori műteremházában alakították ki. A háromszintes kiállítótér és az Amerigo Tot-emlékszoba bejárása után az épület privát szoborkertjét sem szabad kihagyni. Elegáns, szemrevaló, tetszetős és szobrokkal berendezett, ám ami igazán vonzóvá teszi, hogy egészen páratlan innen a kilátás.

Ha jó idő van, és egy belvárosi múzeum kertjében szeretnénk ücsörögni, ha nem a Múzeumkertbe megyünk, akkor ide, a Károlyi-kertbe érdemes. Hosszú évtizedeken át önállóan, egy fallal elválasztva állt a PIM mellett, azonban 2023 óta ismét összetartoznak, amivel helyreállt a rend, ugyanis a kert eredetileg a múzeumnak helyet adó Károlyi-palota része volt. Sokunk kedvence, mert van nyugis része olvasáshoz vagy csókolózáshoz, van játszótér gyerekeknek, pingpongasztal a sportolni vágyóknak és még egy nyuszi is mindenki örömére.

Bár az óbudai múzeum területén is vannak zárt helyen lévő, épületen belül található kiállítóhelyek, a kulturális intézmény alapvetően egy hatalmas nagy kőkert, ami azon a helyen terül el, ahol a római korban a polgárváros is állt. Így amikor belépünk, egyből a kertben vagyunk, ahol akár órákat is tartózkodhat az ember, és mélyen beszívhatja a régi korok köveiből áradó múltillatot. Mindenképpen említést kell tenni az Aquincumi Múzeumhoz tartozó aquincumi katonai amfiteátrumról, ami szintén Óbudán van, a Lajos utcában, és ami voltaképp egy hatalmas füves kert, körben romokkal. De akkor már hívjuk fel a figyelmet a Nemzeti Múzeum alá tartozó Campona Victrix Régészeti Kiállítóhelyre is a Nagytétényi Kastélypark szomszédságában, ami az egykori római katonai tábor helyén található. Itt is érdemes egy nagy sétát tennünk, sőt, akár hosszabban is letelepedhetünk.

A magyar színjátszás és a színházi világ nagyjai előtt tisztelgő múzeumot Bajor Gizi egykori, XII. kerületi villájában alakították ki a színésznő halálát követő évben. Az ember első gondolata, amikor belép a kapun és elindul felfelé a lépcsőkön, az, hogy micsoda nagyszerű, pezsgő élet folyhatott a villában, nem beszélve a buja és mindent elrejtő kertről, ahol elveszni-elbújni is nagyon könnyen lehet. A villa teraszairól nemcsak a környék látható be, hanem az alatta elterülő kert is.

A Bartók Béla utolsó budapesti otthonaként szolgáló múzeum és koncerthelyszín a II. kerület festői, zöldellő Pasarét negyedében helyezkedik el. A villaépület körüli tágas kert nemcsak szellős, hanem egyfajta intim, befelé forduló atmoszférát is teremt, amely tökéletesen illik a zeneszerző szellemiségéhez. Nem véletlen, hogy Bartók itt talált otthonra, hiszen korábban éppen olyan menedéket keresett, ahol a külvilág zaja nem zavarja meg a kreatív munkáját.

A végén egy igazán különleges múzeumra bukkantunk, amely a tágas, zöldellő szoborkertjéről ismert, a távoli XXII. kerület szívében. Itt a szobrok számos példánya kényelmesen elfér, így igazán érvényesül az alkotók eredeti szándéka, ami a monumentális hatásra törekedett. Egy zárt csarnokban nem lenne ennyire lenyűgöző a látvány, hiszen a szabad ég alatt a természet és a művészet harmóniája teljesen új dimenziókat nyit meg. Sétánk során hosszú utakat tehetünk meg a kertben, ahol a szobrok között csak a fűre telepedhetünk le, de a pénztár közelében azért felfedezhetünk néhány kényelmes padot is, ahol pihenhetünk egy kicsit.