Nagy Márton hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a beruházások újbóli beindítása.
A magyar gazdaság termelékenységének fokozása kiemelt prioritás, és a beruházások újraélesztése elengedhetetlen – emelte ki Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) közösen megrendezett Termelékenységi konferencián, amely hétfőn zajlott Budapesten.
A kormány elkötelezetten dolgozik a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatásán. A Demján Sándor Program keretében már 130 milliárd forint értékű beruházási igény érkezett, és célja, hogy minden egyes pályázatot sikeresen támogassanak - nyilatkozta.
A Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozások számára nyújtott támogatott hitelek biztosítása évente 320 milliárd forintot jelent a költségvetés számára - tájékoztatott a forrás.
A miniszter véleménye alapján a magyar gazdaság szerkezetében jelenleg a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a beruházások 2022 óta negatívan hatnak a GDP-re, míg a fogyasztás növekedése éppen ellenkezőleg, pozitív irányba befolyásolja azt az utóbbi időszakban.
A fogyasztás növekedésének jelentős hányada a munkaerőpiac és a reálbérek emelkedésének tudható be, ám ez a tendencia nem tartható fenn hosszú távon. Szükséges, hogy a beruházásokat újra aktiváljuk – hangsúlyozta a szakértő.
A magyar termelékenység fejlődése különböző szempontok alapján elemezhető, mint például a munkaerő, az innováció és a digitalizáció hatása, valamint a környezeti termelékenység. Mindegyik területen van lehetőség a fejlődésre - emelte ki Nagy Márton.
Magyarország munkaerő-termelékenysége az Európai Unió középső szegmensében helyezkedik el, azonban az egyes szektorok között számottevő különbségek figyelhetők meg.
A miniszter véleménye szerint a vegyipar, a gyógyszeripar és a bankszektor termelékenysége már kielégítő szintet ért el.
Rávilágított arra, hogy a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlődése jelentősen elmarad az uniós átlagtól, noha az ehhez szükséges infrastruktúra már rendelkezésre áll. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az innováció terén aktívan tevékenykedő cégek aránya, mind a kkv-k, mind a nagyvállalatok körében, az egyik legalacsonyabb az Európai Unión belül.
Magyarország gazdasági struktúrája energia- és erőforrás-felhasználás szempontjából meghaladja az uniós átlagot, így elengedhetetlen, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a turizmusra, az élelmiszeriparra és a gyógyszeriparra - fogalmazott.
A magyar feldolgozóipar versenyképességét jelzi, hogy a termékexportban magas a komplex, high-tech termékek részaránya, azonban a kulcságazatok exportja jelentősen függ a gyengélkedő Németországtól és környező országoktól - fejtette ki.
Arra is kitért, hogy 2027-re a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékára kell hogy emelkedjen, a jelenlegi 43 százalékról. Tanulmányok igazolják, hogy a minimálbér emelése több tényezőn keresztül javíthatja a termelékenységet, például optimális működést alakít ki a fluktuáció csökkentésén keresztül. A minimálbér-emelés hatása 20-30 százalékban hat az országos átlagbérre - mondta.
A bérnek fontos szerepe van, a megfelelően megválasztott, a gazdaság fundamentumai által támogatott béremelkedés képes növelni a termelékenységet, a minimálbér-emelés növelheti a vállalkozások termelékenységét
A tárcavezető összegzett.
Nagy Elek, az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a konferencia célja a kis- és középvállalkozások számára irányt mutatni a hatékonyság növelésének útján.
Hangsúlyozta, hogy a termelékenység a vállalkozások értékteremtési képességének kulcsfontosságú mutatója, amely világosan tükrözi, milyen hatékonyan képesek a vállalkozók gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrásaikkal. Kiemelte, hogy a következő években a legnagyobb kihívás és egyben lehetőség is a magyar cégek számára az európai versenytársakhoz való felzárkózás, hozzátéve, hogy a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen helyzetben van, és a visegrádi országok teljesítményétől is némileg elmarad.
A kis- és középvállalkozások sikerének három alapvető pillére a tudás, a piac és a tőke. Ezek a tényezők együttesen határozzák meg a vállalkozások fejlődési lehetőségeit és versenyképességüket.
A siker elérése érdekében a kamara kiemelt figyelmet fordít az adatalapú döntéshozatalra és a mesterséges intelligencia felhasználói szintű ismereteinek terjesztésére. Emellett alapos elemzéseket és ágazati kutatásokat végez a belső piac felmérése érdekében. A kis- és középvállalkozások forráshoz jutását pedig a Demján Sándor Program, valamint a Széchenyi Kártya program révén támogatja - ismertette az elnök.
