Rendkívül kockázatos helyzetet teremtett volna, ha Romániában egy Putyin-párti kormány jön létre a frontország szerepében.

Fellélegezhetnek a szövetségesek – reagált Szent-Iványi István a legutóbbi romániai országgyűlési választások eredményére. A külpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy a múlt heti elnökválasztás első fordulóját követően némi aggodalom merült fel a szélsőjobboldali pártok várható sikerével kapcsolatban. E korábban előrejelzett forgatókönyv azonban nem valósult meg, mivel a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) győzött, ugyanakkor a szélsőjobboldal három pártja összesen egyharmados arányban bejutott a parlamentbe. "Különösen aggasztó lett volna, ha a szélsőjobb nyer, főleg egy Ukrajnával határos frontország esetében" – fogalmazott a volt nagykövet, aki hozzátette, hogy az elnökválasztás második fordulójának kimenetele is kulcsfontosságú lenne. Ha ebben sem a szélsőjobb diadalmaskodna, az megerősítené, hogy a putyinizmus és orbánizmus még nem érvényesült teljesen Európában. Emellett kiemelte, hogy Magyarország számára kedvező, hogy az RMDSZ sikeresen szerepelt a választások során.

A szokásosnál is intenzívebb várakozás és izgalom lengte körül a hétvégi romániai parlamenti választásokat, nemcsak Romániában, hanem Európa-szerte is. Az eseményt különös figyelem övezte, hiszen az elnökválasztás első fordulója, amely a múlt héten zajlott, váratlanul fordult a korábban esélytelennek tartott Calin Georgescu javára. Ő az a putyinista és szélsőjobbos politikus, akit sokan Románia Trumpjaként emlegetnek, és aki TikTok-on hirdeti nézeteit. Az elnökválasztás két fordulója közé beékelődő parlamenti választás eredménye azonban nem igazolta a szorongást: a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) győzött. Az alábbi választási eredmények alapján hétpárti parlament alakul.

Szociáldemokrata Párt (PSD): 22,92% -os támogatottságot élvez.

Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR): 18,06% - a szélsőjobboldali párt támogatottságával.

Nemzeti Liberális Párt (PNL): 14,50%.

Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 11,91 százalék,

S.O.S. Románia: A szélsőjobboldali pártok támogatottsága elérte a 7,51%-ot.

Fiatal Emberek Pártja (POT): 6,18%-os támogatottság (szélsőjobboldali irányvonal)

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ): 6,55%-os támogatottság.

Milyen hatásokkal bírhat Magyarországra és Európára nézve a román parlamenti választások kimenetele? Erről Szent-Iványi Istvánnal beszélgettünk.

Mostantól megnyugodhattak a szövetségesek - jelentette ki a külpolitikai elemző. Kifejtette: az elnökválasztás első köre után aggodalomra adtak okot a kialakuló feszültségek, sokan attól féltek, hogy a szélsőjobboldal dominálni fog a két választási forduló közötti parlamenti választások során. Kiemelte, hogy egy Putyin-barát kormányzat különösen aggasztó lett volna egy olyan frontország esetében, mint amilyen Ukrajnával határos. Bár még nem tudni, ki lesz a végső győztes, biztató, hogy Romániában az elnöki hatáskör viszonylag korlátozottabb, habár több jogosítványt biztosít, mint Magyarország esetében - tette hozzá.

Ezzel párhuzamosan a szélsőjobb határozottan és világosan előretört Romániában - magyarázta. A választások során a második helyet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerezte meg, amelyből végül Calin Georgescu is kiszállt, mivel már túlságosan sok volt számára a helyzet (jellemző, hogy az egyik legismertebb szlogenük az, hogy "ki a magyarokkal Romániából!"). Az AUR azonban most 10 százalékponttal többet ért el, mint az előző választáson. Ezen kívül a parlamentbe bejutott a másik két szélsőjobboldali párt is, az S.O.S. Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT).

Az ugyan eléggé aggasztó, hogy a szélsőséges pártokra a választók mintegy harmada szavazott, de a jelek szerint Románia marad a hagyományos atlantista, demokratikus vonalon, és nem születik egy újabb Putyin-barát, populista lator állam Európában - vélte Szent-Iványi. Ám a koalíciókötés nem lesz könnyű - tette hozzá. Nincs ugyanis többsége a Szociáldemokrata Pártnak és a harmadik helyre befutott jelenlegi kisebbik kormánypártnak, a PNL Nemzeti Liberális Pártnak, amelynek politikusai közül volt, aki már azt pedzegette, hogy nem szabadna bemenni a koalícióba. A negyedik helyet a liberális konzervatív Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szerezte meg, s ott van még lehetséges koalíciós partnerként az RMDSZ, amelyre a szavazók több mint 6,5 százaléka voksolt.

Ez kiváló eredmény, már csak azért is, mert a legutóbb párezer szavazaton múlt, hogy az RMDSZ egyáltalán bejutott a parlamentbe, holott most sokkal magasabb volt a részvétel - mutatott rá Szent-Iványi, aki ezt az eredményt egyértelműen jó hírnek tartja Magyarország számára, hiszen jó, hogy a magyarságnak van képviselete, sőt, erős képviselete. A jó eredményt egyébként azzal magyarázza, hogy az elnökválasztás első fordulója ébresztő volt a magyarok számára, akik minden eddiginél nagyobb számban mentek el szavazni. Ezzel az RMDSZ-nek van esélye részt kapni a kormánykoalícióban, de a külpolitikai szakértő szerint kérdés, hogy mit tud a tárgyalásokon elérni, és hogy érdemes-e bemennie a kormányba.

Az kevésbé jó hír, sőt, komoly figyelmeztető jel, hogy a szélsőjobb ennyire népszerű Romániában is - szögezte le. Ráadásul ez vitathatatlanul egy európai trend - emlékeztetett, példaként hozva fel az osztrák és a holland választási eredményeket. Szerinte is lehetséges, hogy ez az inga szokásos kilengésének tudható be, ugyanakkor arra azért felhívta a figyelmet, hogy nem mindenütt leng ebbe az irányba az inga: tavaly ősszel például Lengyelországban ellentétesen mozgott, vagy korábban a cseheknél is.

Mindenképpen üdvözítő lenne, ha az elnökválasztás második körében Georgescu alulmaradna a liberális jelölttel szemben – fejtette ki. "Ez egy megnyugtató üzenetet közvetítene, hiszen azt bizonyítaná, hogy a putyinizmus és orbánizmus még nem hódította meg teljesen Európát" – tette hozzá.