Hargita megyében egy különleges mangalicafarm építése vette kezdetét, amely ötvözi az ősi fajták hagyományait a modern technológiával. A projekt célja, hogy a híres magyar mangalica fenntartható, nagyüzemi keretek között valósuljon meg, miközben megőrzi a
Fontos mérföldkőhöz érkezik a Hargita megyei mangalicatenyésztés története. Csekefalván, Székelykeresztúr közelében egy korszerű, több ezer állat befogadására alkalmas malacoztató farm létesül Kolumbán Dávid vezetésével. A tervek szerint nem sokára megkezdődik a székelykeresztúri hizlalda építése is, amely új lehetőségeket teremt a helyi állattenyésztés számára.
Székelyföldön, így Hargita megyében is egyre népszerűbbé válnak a mangalica húsából készült termékek. Ennek ellenére megyei szinten hagyományos, háztáji körülmények között csupán néhány száz egyedet tartanak, néhány lelkes gazdának köszönhetően. Ez változhat meg hamarosan, ha megépül és elindul a tenyésztés Csekefalván, illetve Székelykeresztúron.
Kolumbán Dávid, a megyei önkormányzati képviselő és elismert vállalkozó, a Hargita Megyei Mangalicatenyésztők Egyesületének elnökeként 2020-ban elhatározta, hogy egy mangalicafarm létrehozásába kezd. A projekt megvalósításához pályázati forrásokat, köztük az Országos Vidékfejlesztési Programot (PNDR) is igénybe vette, így elindította ambiciózus tervét. Az építkezés 2023-ban vette kezdetét Csekefalván, és a tervek szerint az idén befejeződik. Dávid célja, hogy a magyarországi példák alapján egy modern, nagyléptékű telepet alakítson ki, amely biztos piaci lehetőségeket kínál a helyi mangalicatenyésztés számára, miközben megőrzi a fajta hagyományos tenyésztési gyakorlatát.
"A tenyésztés nem csupán költséges, de rendkívül időigényes folyamat is, hiszen a mangalica sokkal lassabban érik, mint a fehér sertés. Míg az utóbbi hat hónap alatt elérheti a vágósúlyt, a mangalicának legalább 12 hónapra van szüksége ahhoz, hogy elérje ezt a szintet. Ugyanakkor a húsminősége és az egyedi ízvilága miatt egyre nagyobb kereslet mutatkozik iránta. Zsírjának kiváló minősége és a húsának márványos szerkezete különösen keresetté teszi, ám érdemes megjegyezni, hogy a mangalica nem a tömegtermelés szellemében lett kifejlesztve, hanem a prémium minőségű termékek előállítására összpontosít." - osztja meg Kolumbán.
A kezdetekről - miként vágott bele a mangalicatartásba - röviden elmesélte: "akkori célom az volt, hogy magamnak és a családomnak egészséges, természetes élelmiszert állítsak elő, de a kis farmom nem volt fenntartható hosszú távon, ezért döntöttem úgy, hogy szintet lépek és egy nagyobb telepet építek" - emlékezett vissza.
Kifejtette, hogy bár egy nagyüzem gazdaságilag hatékonyabb lehet, ugyanakkor számos komoly kihívást is magában hordoz. Először is, ha valaki kis léptékben termel, az nehezen tud folyamatosan ellátni egy éttermet. "Amikor húsz hízót tartasz, három hét alatt levágod őket, és utána már nincs, amit eladni. Ezért vagy kisgazda maradsz, ahol minden folyamat – a termeléstől a feldolgozásig – a te irányításod alatt zajlik, vagy nagyobb üzemet alakítasz ki, amihez viszont jelentős befektetések és megfelelő felvevőpiac szükséges. Én az utóbbit választottam, és egy olyan telep létrehozásába kezdtem, mint amilyenek Magyarországon is működnek, ahol a mangalicatenyésztés már sokkal fejlettebb szintre jutott" – részletezte.
A Kolumbán mangalicatelep az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítményévé válik. A tervezett kezdeti kapacitás 184 koca, ami a jövőben akár 280-ra is bővíthető, így évente 3-4 ezer malac nevelését teszi lehetővé. "A mangalicák nevelési ideje 10-12 hónap, amíg elérik a vágósúlyt, ami körülbelül 120-150 kilogramm. Ez jelentősen hosszabb időtartam, mint a hagyományos sertéseknél, így a termelés költségei is magasabbak, de a kiemelkedő minőségért megéri" - mondta a szakértő. Hozzátette: a mangalica tartása nem olyan egyszerű, mint ahogyan sokan vélik. Nagyon fontos, hogy megfelelő körülményeket, például egy meleg pajtát biztosítsunk számára. Ha a megfelelő gondoskodásban részesítjük, bőségesen meghálálja a törődést.
A Csekefalván megvalósuló új telep igazi korszakváltást hoz a gazdálkodás terén. A projekt során olyan modern és innovatív létesítmények épülnek, mint a fedett kifutók, biomassza alapú kazán, valamint egy nagy teljesítményű takarmánykeverő, amelyek mind hozzájárulnak a hatékony és fenntartható állattartáshoz. A malacoztató területét mintegy 2000 négyzetméteren alakítják ki, ahol a jövő gazdái nemcsak a kifutókat, hanem a vemhesítési zónákat, a vemhes koca osztályt, a szülészetet és a malacbölcsődét is megtalálják. A projekt célja, hogy idén elnyerje a szükséges engedélyeket, és megkezdődjön a telepítési folyamat, így a modern állattartás új mérföldkövévé válhat Csekefalva.
"Bízunk benne, hogy hamarosan megkezdődhet a Kersztúr közelében található hizlalda építése, amely körülbelül 2400 négyzetmétert foglal majd magában. A tervezés során kiemelten figyelünk arra, hogy minél több természetes napfény jusson a helyszínre, hiszen szeretnénk, hogy az ott nevelkedő disznók valóban boldogok legyenek – ahogy a mai nyelvhasználatban mondják, 'happy pig' állatok. A szakértő hozzátette: 'Nem csupán egy farmot alakítunk ki, hanem egy olyan fenntartható és minőségi termelési rendszert, amely a hagyományokra épít, és ezzel hozzájárul a kulturális és gasztronómiai örökség megőrzéséhez.'"
