Kecskemét főterén varázslatos szecessziós sétára invitáltak minket, ahol a művészet és a történelem csodálatos egyvelege tárult elénk. Az épületek különleges formái és díszítései mindenki szívét megdobogtatták, hiszen a múlt szépségei most is élénken ragy

Szecessziós sétára invitálta az érdeklődőket ifj. Gyergyádesz László művészettörténész szombat délelőtt, a Nyitott Városháza programsorozat keretében. A hőség ellenére egy lelkes kis csapat gyűlt össze, hogy felfedezze a város legikonikusabb épületeit, és egyedi történeteket hallgasson meg róluk a Katona József Múzeum osztályvezetőjének lebilincselő előadásában. Az esemény nem csupán a művészet iránti szenvedélyről szólt, hanem egy közösségi élményről is, amely során a résztvevők a múlt titkaiba nyerhettek betekintést.

Valóban az az ember érzése, hogy nem lehet elégszer megcsodálni ezeket az épületeket és vigighallgatni történetüket, hiszen mindig újabb és újabb részletre lehetünk figyelmesek akár a látványban, akár az épületekhez kapcsolódó sztorikban.

Ifj. Gyergyédesz László, a város jeles sétavezetője, ezúttal is a Kossuth-szobornál, a Városháza impozáns homlokzata előtt kezdte meg útját. Beszédében felidézte a Lechner-Pártos építészpáros kecskeméti mesterművének születését, és felfedte a homlokzat kialakításának, valamint az anyaghasználatnak a lenyűgöző részleteit. Kiemelte, hogy a kecskeméti Városháza valójában nem csupán a szecessziós stílus megtestesítője, hanem a historizáló építészet és a szecesszió közötti izgalmas határvonalon helyezkedik el. Lyka Károly művészettörténész szavaival élve, "modern és magyaros" stílusban fogant.

Ifj. Gyergyédesz László emlékeztetett arra, hogy a Városháza tervezését milyen mértékben befolyásolta a Nagytemplom közelsége. Lechnerék tudatosan elkerülték, hogy versenyezzenek a templom impozáns tornyával, ezért elvetették a tornyos városháza koncepcióját. E helyett a homlokzat középső részének hangsúlyozásával jelezték az épület városházi szerepét. A főhomlokzat alapsíkja tökéletesen egybeesik a Nagytemplom homlokzatának síkjával, így a két épület harmonikusan kiegészíti egymást.

Ifj. Gyergyédesz László hangsúlyozta, hogy a Városháza a Gesamtkunstwerk, vagyis az összművészet elvének szellemében készült, amelynek értelmében Lechner Ödön minden egyes részlet és díszítőelem megtervezését gondosan felügyelte. A korábban sok vitát generáló díszterem Horthy-képe kapcsán pedig alapvetően az a probléma, hogy az egy későbbi betoldás eredménye, ami megzavarja az épület lechneri egységét - emelte ki a művészettörténész.

A séta a régi második katolikus bérház, napjainkban Lordok háza néven ismert épület felé vitt minket. Itt számos érdekességet fedeztünk fel, például azt, hogy az oromzatot egykoron magyar szenteket megjelenítő szobrok ékesítették, amelyeket Kisfaludi Strobl Zsigmond készített. Ezek a lenyűgöző műalkotások ma a Kecskeméti Arborétumban találhatók, a Mária-kápolna irányából megközelíthető bejáratnál kiállítva.

Az Ifjúsági Otthon jól ismert története mellett kevesebb figyelmet kapott a szomszédos, szintén szecessziós stílusban készült épület, amelynek eredete nemrégiben új megvilágításba került. A kutatások során kiderült, hogy az ingatlan nem izraelita bérházként készült, hanem a kecskeméti Tormási család megbízásából épült, így talán helyesebb Tormási-palotának nevezni. E titokzatos épületről, és sok más helyi történelmi érdekességről részletesebben tájékozódhatnak az online elérhető Hírös Históriákban.

A szecessiós séta ezután a jól bevált útvonalat követve a fiatalon elhunyt építész, Mende Valér két meghatározó épületével, a Luther-udvarral és a református Újkollégium épületével folytatódott. Mindkét épületnél a középkor felé fordulás érhető tetten, angol és német példák is hatottak Mendére, de ugyanilyen fontos hatással bírt rá az erdélyi, közelebbről kalotaszegi építészet is. Mende Valér az első világháborúban szerzett betegsége következtében hunyt el 1918-ban, mindössze 31 éves korában.

Az utolsó két megállónk a Cifrapalota és az úri kaszinó impozáns épülete volt. A Cifrapalota gazdag homlokzati díszítései kapcsán ifj. Gyergyádesz László megemlítette, hogy a tervező, Márkus Géza, nemcsak építészként, hanem színházi díszlet- és jelmeztervezőként is tevékenykedett. Az épület majolikával borított pirogránit elemei sok hasonlóságot mutatnak a színházi munkáival. A Cifrapalota elnevezése is érdekes történetet rejt: a helyi piacon, az épület szomszédságában árulták a cifra szűrőket, és a kecskeméti népnyelv valószínűleg innen merítette ezt a találó elnevezést.

Az úri kaszinó épületével kapcsolatban megtudhattuk többek között, hogy gyönyörű dísztermét egy 4x5 méteres Iványi-Grünwald-festmény ékesítette, mely a második világháború végén súlyosan megsérült, restaurálása jelentős összegbe kerülne és egyelőre várat magára.

Ezért nagyon fontos lenne, hogy a továbbiakban is kiemelt figyelmet kapjon a Főtér megújulása, ideértve a Cifrapalota mielőbbi felújítását és a Nagytemplom felújításának befejezését -- mutatott rá.

Kecskemét csodálatos szecessziós épületeiről bővebben olvashatnak a már említett Hírös Históriák hasábjain, valamint ifj. Gyergyádesz László Kecskemét szecessziós építészete - I. Modern és magyaros című kötetében, melynek folytatása remélhetőleg hamarosan megjelenhet.