Németországban már a küszöbön áll a hadkötelezettség újbóli bevezetése.
Nem először lángol fel a vita Németországban a hadsereg jövőjéről. Általános a konszenzus annak megítélésben, hogy a jelenlegi nemzetközi fenyegetettség miatt erősebb Bundeswehrre van szükség, de a "hogyanról" változatlanul eltérnek a vélemények.
Az újabb fejezet kezdetét a hadseregért felelős parlamenti biztos nyilatkozata jelzi. Eva Högl, a szociáldemokrata politikus, öt év után búcsúzik tisztségétől, amelyet a kereszténydemokrata Henning Otte vesz át. Az RND közszolgálati médiumnak adott interjújában Högl kiemelte, hogy a katonai szolgálat nem csupán önkéntességen kell, hogy alapuljon.
Új katonai szolgálatra van szükségünk
- hangsúlyozta a leköszönő biztos, utalva arra, hogy a kötelező katonai szolgálat valamilyen formája elengedhetetlen.
A kötelező katonai szolgálat visszaállítása Németországban nem lenne precedens nélküli lépés: az általános hadkötelezettséget 2011-ben, költségcsökkentési célok miatt és átmeneti jelleggel függesztette fel az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg. Azóta ez az átmeneti állapot fenntartotta magát, miközben a hadsereg megerősítését sürgető nyomás folyamatosan növekszik.
A szikrát az Ukrajna ellen indított orosz támadás gyújtotta meg, és azóta is a korábban ellenzékben lévő konzervatív pártok a "visszavezetés" ügyének fő szószólói. Azzal érveltek, hogy az orosz agresszió következményeként a NATO-ra, különösen Németországra nehezedő katonai és védelmi nyomás miatt a Bundeswehr megerősítése elkerülhetetlenné vált. Eva Högl már akkor kiemelte, hogy...
a hadsereg állandó bevethetősége érdekében elsősorban a személyi állomány bővítésére van szükség.
Elemzők most arra hívták fel a figyelmet, hogy míg 2011-ben a kötelező katonai szolgálat megszüntetése mögött a takarékossági intézkedések álltak, a jelenlegi helyzet jelentős átalakulásokat hozhat. Ezt a különleges pénzügyi hitelfelvétel teszi lehetővé, amely keretein belül 400 milliárd eurót szánnak a biztonság növelésére, különös figyelmet fordítva a hadsereg megerősítésére.
A CDU/CSU a 2011 előtti állapotokat kívánja visszaállítani, míg az SPD a svéd modell nyomán egyesítené a kötelező és önkéntes katonai szolgálatot. A konzervatív pártok véleménye szerint a sorkatonai szolgálat további felfüggesztése nem tükrözi a jelenlegi biztonsági kihívásokat. Az SPD alapvetően egyetértene ezzel, azonban "rugalmas" szolgálati formákról beszél. Ennek keretében szükséges lenne nyilvántartásba venni minden katonakorú fiatalt, de prioritásként kellene kezelni azokat, akik valóban szeretnének csatlakozni a fegyveres erőkhöz.
Az interjú során a távozó biztos ismételten hangsúlyozta a kötelező szolgálat és az önkéntesség kombinációját képviselő svéd modell bevezetésének szükségességét. Jelenleg a Bundeswehr 180 ezer katona szolgálatára támaszkodik, és továbbra is céljuk a létszám 200 ezer főre történő növelése. "Évek óta stabilan 180 ezer katona áll rendelkezésünkre, de a létszám növelése eddig még nem valósult meg" - mondta a leköszönő biztos.
A közvetlen előzmények, illetve Högl mostani nyilatkozata alapján az elemzők azt valószínűsítik. hogy a jövőben felgyorsulnak "legalább" a svéd modell bevezetését célzó törekvések Ezt erősítik meg Friedrich Merz legutóbbi nyilatkozatai is. A kancellár ugyanis mind a Bundestagban elhangzott első kormánynyilatkozatában, mind több interjúban is azt hangsúlyozta, hogy Németországnak Európa legerősebb hadseregére van szüksége. Hasonlóan vélekedett a konzervatív külügyminiszter, Johann Wadephul is, aki Donald Trump követelésével egyetértve a védelmi kiadások a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékát kitevő növelése mellett emelt szót. A kancellár és védelmi minisztere, a szociáldemokrata Boris Pistorius ugyanakkor egyformán úgy vélte, hogy a hangsúly nem a "százalékon", hanem a hadsereg korszerűsítésén, illetve fejlesztésén van.
A közelmúltban végzett kutatás alapján a megkérdezett fiatalok többsége nem mutat különösebb érdeklődést a kötelező katonai szolgálat iránt: a 18 és 29 év közöttiek 61%-a elutasítja ezt a lehetőséget. Az alaptörvény 12. cikkelye egyértelműen rögzíti, hogy a 18. életévüket betöltött férfiakat a fegyveres erőknél, a szövetségi határőrségnél vagy a polgári védelmi szolgálatoknál kötelezhetik. Ugyanakkor egy másik alkotmányos rendelkezés értelmében senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy lelkiismereti okok miatt fegyverrel részt vegyen egy háborús konfliktusban, ezzel hangsúlyozva a személyes meggyőződés tiszteletben tartását.
Ami a többi parlamenti pártot illeti, az AfD egyértelműen a kötelező katonai szolgálat újraaktiválása mellett áll ki. Alice Weidel, a párt társelnöke a közelmúltban kétéves katonai szolgálatot sürgetett. A Zöldek Pártja hat hónapos szolgálatot javasolt, mégpedig vagy katonai, vagy polgári védelmi, vagy pedig egyfajta közösségi szolgálat keretében.
Mindez elemzők szerint megerősíti azokat a véleményeket, hogy rendkívül összetett kérdésről van szó, és aligha valószínű, hogy a közeli jövőben konszenzus születik. A legutóbbi nyilatkozatok azonban egyértelműen azt jelzik, hogy a reform egyre égetőbbé válhat
