Nyolcadszorra sem sikerült házelnököt választani Koszovóban | ma7.sk Koszovóban ismételten kudarcot vallottak a házelnök választásával, már nyolcadik alkalommal próbálkoznak az ország politikai vezetői. A helyzet továbbra is bonyolult, ami rávilágít a be

A február 9-i parlamenti választás során a baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom kiemelkedő sikert aratott, a szavazatok 42,3 százalékát megszerezve. Ezzel a párt 48 képviselői helyet biztosított magának a 120 tagú törvényhozásban, ami arra kényszerítette Albin Kurti miniszterelnököt, hogy koalíciós partner után nézzen a kormányzati munka folytatásához. A választás második helyezettje a korábbi államfő, Hashim Thaci által vezetett Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett, amely 20,95 százalékos támogatottságot ért el. A harmadik helyen a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) végzett 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű partijának és koalíciós partnereinek 7,6 százalék jutott. A többi albán politikai alakulat nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. A nemzeti kisebbségek számára 20 helyet garantálnak a parlamentben: 10 a szerb közösségnek és 10 a többi nemzeti csoportnak. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, míg egy hely az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.

Az Önrendelkezés párt célja, hogy Albulena Haxhiu álljon a parlament élén, azonban eddig nem tudták összegyűjteni a szükséges támogatást, azaz a 61 képviselői szavazatot.

Vasárnap 57-en támogatták a politikus házelnökké választását, 41-en ellenezték, hárman pedig tartózkodtak.

Albin Kurti a választási kampánya alatt hangsúlyozta, hogy célja pártja abszolút többségének elérése, mellyel önálló kormányzást valósíthatna meg. A kampány során azonban az AAK, a PDK és az LDK egyértelműen elutasították az együttműködést Kurtival. E három párt összesen 48 mandátummal bír, ami jelentős politikai erőt képvisel a választási térben.

Az ellenzéki pártok jelenlegi helyzete meglehetősen összetett, hiszen még nem sikerült konszenzusra jutniuk a házelnöki jelöltek kapcsán. A PDK határozottan elzárkózik attól, hogy az Önrendelkezés jelöltjére voksoljon, míg a többi politikai formáció csupán Albulena Haxhiu személyével szemben táplál kifogásokat. A hírek szerint más jelölteket szívesen támogatnának.

A koszovói jogrend nem határozza meg, hogy hányszor lehet próbálkozni a házelnök megválasztásával; csupán annyi a követelmény, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell valósítani.

Ha a parlament elnökének megválasztása sikerül, a köztársasági elnök felkérhet valakit a kormány megalakítására. Amennyiben az önrendelkezésre jogosult párt, amely a parlamenti választáson a legtöbb szavazatot kapta, nem tudja létrehozni a kormányt, akkor a második helyezett PDK, majd a harmadik helyezett LDK jelöltje következik a sorban. Ha egyikük sem képes megszerezni a szükséges támogatást, akkor előrehozott választásokra lesz szükség.