A német választásokat megnyerő CDU-CSU pártszövetség nyomás alá helyezi az állami támogatásban részesülő civil szervezeteket.
A német parlamenthez intézett kérdésekkel fordult a legutóbbi választásokat megnyerő kereszténydemokrata-keresztényszociális pártszövetség (CDU-CSU) a civil szervezetek finanszírozásának ügyében. Több olyan szervezet is részt vett a szélsőjobboldali megmozdulások ellen irányuló tüntetések megszervezésében, amelyek most a CDU-CSU figyelmének középpontjába kerültek. Az interpelláció 551 kérdést fogalmaz meg, célzottan olyan csoportokat érintve, mint a Greenpeace és az Omas gegen Rechts (Nagymamák a Jobboldal ellen) - számol be róla a Spiegel.
A 551 kérdés között találhatók olyanok is, amelyek a különböző szervezetek pénzügyi alapjaira és politikai pártokkal való kapcsolataikra vonatkoznak. Különösen érdekes, hogy a válaszadóktól azt is megkérdezik, hogy költségvetésük hány százaléka származik állami forrásokból, valamint arról is érdeklődnek, hogy van-e közvetlen kapcsolatuk bármely politikai párttal vagy más szervezettel.
A Linke párt parlamenti képviselője, Clara Bünger, éles kritikát fogalmazott meg a CDU-CSU által felvetett kérdések kapcsán, melyeket a demokrácia elleni "frontális támadásként" értékelt. Bünger rámutatott, hogy a CDU/CSU ezzel az interpellációval a közelmúlt antifasiszta demonstrációi miatt áll bosszút, ezzel párhuzamosan pedig egy rendkívüli támadást indít a demokratikus civil társadalom alapelvei ellen. "Ezek az intézkedések az autoriter rezsimek emlékét idézik fel, és rendkívül aggasztóak, különösen annak tükrében, hogy valószínűsíthetően a CDU/CSU fogja irányítani a következő szövetségi kormányt" - tette hozzá a képviselő.
A kérdéseket tartalmazó interpelláció egyik aláírója Friedrich Merz, aki több mint két évtizedes várakozás után szinte biztosra vehetően a német kancellári poszt várományosa. Sven Giegold, a Zöldek szövetségi elnökségi tagja és a gazdasági minisztérium korábbi államtitkára a Spiegelnek kifejtette, hogy a CDU-CSU által megfogalmazott kérdések "nyilvánvaló megfélemlítési kísérletet" jelentenek, még mielőtt Merz hivatalba lépne. Giegold véleménye szerint a használt módszerek párhuzamba állíthatók Orbán Viktor és más autoriter vezetők taktikáival, amelyek a civil társadalom szabadságát igyekeznek szűkíteni.
Fontos hangsúlyozni, hogy Németországban a civil szervezetekre, amelyek az állam támogatását élvezik, jelentős nyomás nehezedik. Ezzel szemben Magyarországon a helyzet egészen más: itt a kormány inkább azokat a szervezeteket célozza meg, amelyek nem az államtól, hanem más forrásokból nyerik el támogatásukat.
