Nyugdíj melletti munkavállalás? Íme néhány adószabály, amire érdemes odafigyelnie!
2025-ben továbbra is 65 év a nyugdíjkorhatár. A kormány az elmúlt években jelentősen átalakította a nyugdíjas munkavállalókat érintő szabályokat, ez pedig rendkívül kedvező lehetőséget teremt adózás szempontjából is a nyugdíjasok számára.
A munkaerőhiány fokozódása következtében Magyarországon folyamatosan emelkedik a nyugdíjas munkavállalók aránya. Különösen lényeges, hogy 2025-től a versenyszférában az öregségi nyugdíjasok, valamint a kedvezményes nyugdíjjal rendelkező nők számára továbbra sincs keresetkorlátozás a munkavégzésük során. Ez lehetőséget teremt számukra, hogy aktívan részt vegyenek a munkaerőpiacon.
Nyugdíjas munkavállalók esetében csupán a személyi jövedelemadó megfizetése szükséges.
A szépkorú munkavállalók számára az adózás rendkívül kedvező feltételeket biztosít, hiszen csupán a 15%-os személyi jövedelemadó terheli őket, míg a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás nem vonatkozik rájuk. Ez a munkáltatók számára is vonzó lehetőséget teremt, hiszen az alacsonyabb közteher miatt kifejezetten előnyös nyugdíjast foglalkoztatni. Fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hangsúlyozza: a nyugdíj szünetelése akkor következik be, ha az érintett közszolgálati vagy egészségügyi jogviszonyban dolgozik, például közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként. Ugyanakkor a szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgozó nyugdíjasok nyugdíját nem érinti a szünetelés, így ők továbbra is megkapják juttatásukat. Érdemes tudni, hogy a nyugdíjas munkavállalók nem jogosultak táppénzre, mivel nem minősülnek biztosítottnak. Ugyanakkor évente 15 nap betegszabadságot vehetnek igénybe, amelynek során 70%-os távolléti díj jár, orvosi igazolás bemutatása mellett.
A nyugdíjak, valamint a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott ellátások - ideértve a rokkantsági és rehabilitációs juttatásokat - a korhatár előtti ellátásokat és a szolgálati járandóságot - a személyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak minősülnek. Ez azt jelenti, hogy ezek az ellátások adómentesek. Fontos tudni, hogy ezekről az ellátásokról nem szükséges szja-bevallást benyújtani, továbbá a bevallási tervezet sem tartalmazza ezeket a juttatásokat.
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot. A megváltozott munkaképességű személynek érdemes ezt a tényt leendő munkáltatójának jelezni. A munkáltató ugyanis adókedvezményt vehet igénybe a szochóból, illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozó esetében is érvényesíthető adókedvezmény a szochóból, ha az előírt feltételek teljesülnek. Meghatározott esetekben a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő nem választhatja a katát.
