Magyarországon egy olyan energetikai átalakulás veszi kezdetét, amely hosszú távon formálja majd életünket és jövőnket. Ez a forradalom nem csupán technológiai újításokat hoz, hanem alapjaiban változtatja meg a fenntarthatóság és energiafelhasználás fogal

A magyar energiapolitika jövőbeli irányait, valamint a Jedlik Ányos Program befektetéseinek hatásait vitatták meg a szakértők a Portfolio Energy Investment Forum 2025 zárópaneljén. A beszélgetés résztvevői között volt Steiner Attila államtitkár, Csatári László, a Trustify Befektetési Alapkezelő helyettes vezérigazgatója, és Balástyai Márk, a Futureal Energy Partners vezérigazgatója. Mindhárman kiemelték, hogy a hálózatfejlesztés, az energiatárolás, valamint a földgázfüggőség csökkentése létfontosságú feladat lesz a következő években. A geotermikus energia, a biogáz és a szélenergia egyre inkább fontos szereplőkké válhatnak a magyar energiamixben, azonban a finanszírozási és engedélyezési kockázatok komoly kihívások elé állítják a befektetőket. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a magán- és állami tőke együttműködése révén fenntartható, piaci alapú projekteket lehet megvalósítani. A hosszú távú cél az, hogy Magyarország a következő évtizedben egy stabil, időjárásfüggetlen és kiszámítható energiarendszert alakítson ki.

A Portfolio Energy Investment Forum 2025 zárópanelje izgalmas diskurzusnak adott otthont, ahol az energetikai beruházások jövője, a magántőke szerepe, valamint a Jedlik Ányos Energetikai Program gyakorlati következményei kerültek a középpontba. A kerekasztal-beszélgetésben Steiner Attila, az energetikáért felelős államtitkár, Csatári László, a Trustify Befektetési Alapkezelő befektetési vezérigazgató-helyettese, és Balástyai Márk, a Futureal Energy Partners vezérigazgatója osztotta meg gondolatait arról, merre tart a magyar energiapiac a következő évek során. A résztvevők mélyrehatóan elemezték a potenciális irányokat, trendeket és kihívásokat, amelyek formálhatják a jövőt.

Steiner Attila a Jedlik Ányos Program kapcsán hangsúlyozta, hogy a program célja nem csupán a megújuló energiaforrások bővítése, hanem a magyar energiarendszer kiegyensúlyozása is. Rámutatott, hogy az utóbbi időszakban az elektrifikáció üteme soha nem látott mértékben felgyorsult: a villamosenergia-felhasználás mind a ipari, mind a lakossági szektorban folyamatosan növekszik, egyre több elektromos jármű, hőszivattyú és korszerű háztartási készülék jelenik meg a piacon, ami komoly hálózati fejlesztéseket követel meg. Kiemelte, hogy az energiaválság rámutatott az ország földgázfüggőségének sebezhetőségére, ezért a kormány célja, hogy csökkentse ezt a függőséget, miközben a földgáz továbbra is a magyar energiamix része marad, de új szerepet kap. A geotermális energia és a biogáz fejlesztésének jelentőségét is hangsúlyozta, mivel ezek a források egyaránt hozzájárulnak az ellátásbiztonság növeléséhez, az árstabilitás fenntartásához és az energiaszuverenitás erősítéséhez.

Az államtitkár véleménye szerint a Jedlik Ányos Program mostantól lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország egy valóban időjárásfüggetlen, belföldi forrásokra épülő energiarendszert alakítson ki.

Csatári László arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapkezelők nem támogatásokkal, hanem piaci alapon finanszírozott befektetésekkel dolgoznak, így számukra az a kérdés, hol van megtérülés és valós üzleti modell. Elismerte, hogy a program több szempontból is előremutató: különösen a geotermia előtérbe helyezése és a mélyfúrási költségek kompenzálása segítheti a befektetői aktivitást. Fontos lépésnek nevezte a villamosenergia-hálózat fejlesztését is, hiszen hiába állnak rendelkezésre naperőművi projektek és szabad területek, ha a hálózat korlátai miatt nem lehet csatlakozni. Hozzátette, hogy a megtérülések, kockázatok és finanszírozási feltételek egyensúlyát mindig reálisan kell mérlegelni, különösen az olyan új területeken, mint az energiatárolás.

Csatári hiányolta, hogy a Jedlik Ányos Programban a szélenergia egyelőre nem kapott hangsúlyos szerepet, noha szerinte ez a szegmens újra komoly lehetőségeket hordoz, és a szakma is egyre határozottabban sürgeti a visszatérését.

Balástyai Márk a Futureal csoport képviseletében úgy fogalmazott, hogy az energetikai program egy nélkülözhetetlen lépés, hiszen Magyarországon eddig nem létezett ilyen átfogó és hosszú távú stratégiai megközelítés. Hangsúlyozta, hogy az ingatlanszektorban különösen sürgető az energetikai korszerűsítés, mivel a hazai lakásállomány nagy része rendkívül alacsony energiahatékonysággal bír. A cégcsoport nemcsak a fejlesztésekben, hanem a befektetések terén is aktívan részt vesz, már számos távhőprojekten dolgozik. Balástyai véleménye szerint a távhő kérdése kulcsfontosságú: az ingatlanszektor egyik legnagyobb kihívása a távfűtési rendszerek környezettudatos átalakítása.

Javaslatot fogalmazott meg egy új hőtermelési származási garanciarendszer bevezetésére, amely analógiát mutat az elektromos energiához kapcsolódó már meglévő zöld bizonyítványok működésével.

Úgy véli, hogy ez serkentené a befektetéseket, és valódi piaci értéket biztosítana a zöld hőtermelés számára, amely jelenleg nem kapja meg a megérdemelt elismerést.

Csatári László a kapacitásbővítések realitásáról beszélve rámutatott, hogy ezek megvalósítása szoros összefüggésben áll a finanszírozási lehetőségekkel és a technológiai kockázatokkal. Szerinte az energiatárolás kulcsszerepet játszik a jövő energiagazdálkodásában, de jelenleg még nehezen megragadható üzleti szempontok alapján. A naperőművek hatékony működése elengedhetetlen tárolókapacitás nélkül, ám a beruházás megtérülése nagymértékben függ a választott technológiától, valamint attól, hogy a tároló berendezéseket milyen gyakran lehet "kihasználni". Csatári úgy gondolja, hogy a jövő energiamixét a napenergia, a tárolási megoldások és a szélenergia kombinációja fogja alkotni. A geotermális energia esetén pedig hangsúlyozta a mélyfúrások és a sekély kutatások közötti különbségtétel fontosságát: az utóbbi szerinte kisebb léptékű, de a logisztikai és kereskedelmi létesítmények számára különösen ígéretes lehetőségeket kínál.

Steiner Attila az energiatárolás terén kifejtette, hogy a tárolókapacitások növelése már megkezdődött, és a kormány célja, hogy 2030-ra legalább egy gigawattnyi energiatároló kapacitást valósítson meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fejlesztések üteme akár gyorsabb is lehet a tervezett időkeretnél.

A Nemzeti Energia- és Klímaterv céljai közül számos már a következő évben megvalósulhat, köszönhetően az ipari és lakossági tárolási programoknak. Fontos megjegyezni, hogy a villamosenergia-árak regionális szinten is torzulnak a hálózati szűkületek következtében, ezért a magyar fejlesztések nemcsak az ellátásbiztonságot növelik, hanem hozzájárulnak a regionális árkülönbségek csökkentéséhez is. Emellett említést nyert, hogy a szélenergia újbóli fellendítését célzó új jogszabálycsomag már a tervezési fázisban van, amely lehetővé tenné a 199 méteres tornyok telepítését kiemelt zónákban. Ennek eredményeként 2030-ra várhatóan elérhetővé válik az 1 gigawattos szélerőművi kapacitás. Véleménye szerint Magyarország adottságai az európai színtéren nem kiemelkedőek, viszont a régióban kedvező helyzetben van, így a szélenergia ismét jelentős szereplője lehet a hazai energiarendszernek.

Balástyai Márk a geotermikus projektekkel kapcsolatos kockázatokra utalva kifejtette, hogy saját tapasztalataik alapján a technológia életképes, azonban a finanszírozási és szabályozási keretek eddig nem támogatták megfelelően. Emlékeztetett arra, hogy a Futureal már 2008-ban megvalósított egy olyan társasházat, ahol geotermikus fűtési és hűtési rendszert alkalmaztak, de az akkori beruházás jelentős saját tőke bevonását igényelte. Példaként említette, hogy a XIII. kerületben egy 30 hektáros fejlesztés keretében is felmerült a geotermia lehetősége, de a projekt mérete és ütemezése miatt végül nem tudták integrálni a terveikbe.

Szerinte egy jól kidolgozott támogatási mechanizmus azonnal életképessé tehetné ezeket a projekteket, hiszen a fő probléma nem technológiai, hanem pénzügyi.

Csatári László ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott, hogy a geotermia jelenleg még túlságosan kockázatos szegmens, mind engedélyeztetési, mind kivitelezési szempontból. Egy alapkezelő számára a bankolhatóság és a kockázati súly a döntő: ha a projektek nem illeszthetők be a klasszikus projektfinanszírozási modellekbe, akkor a tőkepiaci érdeklődés is korlátozott marad. Úgy vélte, a kereskedelmi bankoknak is újra kell gondolniuk a megújuló projektek finanszírozását, mert a fixáras energiavásárlási szerződések hiánya és az árvolatilitás miatt sok projekt nem jut hitelhez.

Szerinte a helyzet megoldásához elengedhetetlen a magántőke, az állami források és a banki támogatások tudatos integrálása. Ennek egyik lehetséges módja a köz-public magánpartnership (PPP) típusú együttműködések kialakítása.

Steiner Attila az energiatárolás témájához visszatérve hangsúlyozta, hogy ez a szegmens nemcsak technológiai, hanem befektetési szempontból is rendkívül fontos. A gyors fejlődés következtében jelenleg minden érintett fél folyamatosan tanulja, hogyan lehet hatékonyan kezelni ezt a területet. Kifejtette, hogy a tárolás pénzügyi modelljei még nem teljesen kiforrottak, de az Európában, például az Egyesült Királyságban szerzett tapasztalatok jól mutatják, hogy a támogatási rendszerek léte kulcsfontosságú a hosszú távú megtérülés biztosításában. A tárolási költségek előbb-utóbb meg fogják határozni az áramárakat, azonban cserébe egy stabilabb energiarendszert és nagyobb fogyasztói kontrollt ígérnek. Steiner úgy véli, hogy a tárolás és a decentralizált energiatermelés kombinációja adhatja meg a magyar energiarendszer új egyensúlyát.

Csatári László hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer kialakításakor fontos odafigyelni arra, hogy ne keletkezzen "zöld buborék", ami a piac torzulásához vezethet a túlzott állami beavatkozás következtében. Úgy véli, hogy az államnak a kezdeti szakaszban meghatározó szerepe van, de hosszú távon a piacnak kell fenntartania a projekteket és biztosítania azok fenntarthatóságát.

Kiemelte, hogy elengedhetetlen a támogatási feltételek és a banki elvárások közötti olyan kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása, amely mindkét fél számára biztosítja a szükséges védelmet és stabilitást.

Egy példát hozott fel arra, hogy a geotermikus energia 60 éves időtávja a banki szempontok szerint nehezen kezelhető, így nem elegendő csupán beruházási jellegű támogatásokra támaszkodni. Fontos, hogy működési típusú ösztönzők is rendelkezésre álljanak, mint például a zöldenergia-elszámolás, amely beépül az árképzésbe.

Steiner Attila a záróbeszédében hangsúlyozta, hogy az állam nem csupán a projektek pénzügyi megtérülését, hanem azok nemzetgazdasági következményeit is alaposan mérlegeli. Kiemelte, hogy minden egyes olyan beruházás, amely csökkenti a földgázimport mértékét, pozitív hatással van az ország energiamérlegére, és ezáltal a magyar GDP növekedését is elősegíti, mivel a források itthon maradnak. A cél az, hogy a jelenlegi 70%-os gázfüggőséget 50%-ra csökkentsük, ami évente akár 4,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával járhat. A geotermális energia például jelentős beruházást igényel, viszont hosszú távon, akár hat évtizeden keresztül is, gazdaságosan üzemeltethető, és stabil költségeket biztosít. A támogatási modellek kialakításánál azonban fontos figyelembe venni az uniós szabályozás kereteit is: a Bizottság szigorúan ellenőrzi, hogy mi számít piaci torzításnak, így a magyar kormány inkább egyszeri beruházási támogatásokat preferál, a folyamatos működési támogatások helyett.