Orbán Balázs: Európa számára a béke elengedhetetlen, nem pedig a háború.

Európának békére és nem háborúra van szüksége, mert a konfliktus végkimenetelétől függetlenül a kontinens annak mindenképpen a vesztese lesz - mondta a miniszterelnök politikai igazgatója a Rubicon Intézet Békekonferencia elnevezésű rendezvényén szombaton Budapesten.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború jelentőségénél fogva túlmutat a biztonság szakpolitikai szintjén. A konfliktus lezárása elemi európai érdek, kritikus és kulcsfontosságú, hogy ez minél előbb megtörténjen - jelentette ki.

Beszélt arról is, hogy a békekötés területén létezik egy jelentős szakirodalom, amely számos fontos tanulságot kínál. Az államközi háborúk, amelyek egy évnél hosszabb ideig tartanak, különösen aggasztóak, mivel ezek a konfliktusok gyakran évtizedeken át elhúzódhatnak. Minél hosszabb ideig tart a harc, annál bonyolultabbá válik a béke helyreállítása – hívta fel a figyelmet. Megjegyezte, hogy a legvéresebb és legintenzívebb konfliktusok azok, amelyek esetében nem zajlanak párhuzamosan tárgyalások.

- hangsúlyozta.

Beszédében hangsúlyozta, hogy egy globális rendszerváltás küszöbén állunk, ahol a meglévő világrend alapvetően átalakul. A világrendszer soha nem marad változatlan; folyamatosan fejlődik és alakul. Ha azonban évszázados távlatokban és évtizedes perspektívákban tekintünk a dolgokra, egyértelművé válik, hogy egy "földindulásszerű" változás bontakozik ki - fejtette ki érveit.

Kiemelte, hogy a leköszönő világrendet unipolárisnak lehet nevezni, amely a neoliberális eszmék globális elterjesztésére összpontosított. Az unipoláris világrend végét az tette szükségessé, hogy világossá vált, nem működik hatékonyan, nem képes megfelelően ellátni a feladatait, és számos komoly hiányossággal küzdött. Mindez végül a status quo átalakulásához vezetett - tette hozzá.

Fel kell készülnünk egy új korszakra, amelyben a szuverenitás kerül a középpontba. Ebben az időszakban a legfontosabb kérdés az lesz, hogy ki tekinthető szuverénnek, és ezek a szuverén szereplők milyen irányvonalat követnek, amit a nemzeti érdekek határoznak meg - hangsúlyozta.

A globális színtéren újraéled a versengés, néhány ország "kiemelkedik", míg mások "eltűnnek a mélységben" - hangsúlyozta.

Az új világrend kialakulásával egy államszervezési kihívás is megkezdődik - hangsúlyozta, kiemelve, hogy az országoknak saját belső erőforrásaikra kell támaszkodniuk. Csak így tudnak megfelelő stratégiát kidolgozni, és sikeresen részt venni a globális versenyben.

A különböző példákat elemezve azt mondta, hogy a Egyesült Államokban idén január 20-ig regnáló demokrata vezetésnek a stratégiai kihívásra a blokkosodás volt a válasza. Donald Trump beiktatásával, illetve azzal, hogy egy ezzel alapvetően ellentétes megközelítésű csapat kapta meg a kormányzati felelősséget, ez véget ért, mert ők alapvetően nem akarnak amerikai-kinai direkt konfrontációra épülő új világrendet kialakítani - mondta.

Kínáról azt gondolta, hogy alapvetően nem fűlik a foga ahhoz, hogy a nemzetközi rend geo- és biztonságpolitikai aspektusai kerüljenek a középpontba. Számára nem az a prioritás, hogy katonai konfliktusokat szítsa vagy fenntartsa, hanem inkább más irányokban keresi a lehetőségeket.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy Oroszország egy tipikus "hard power" állam, amelynek világhatalmi pozícióját a hadiipara, nehézipara és gazdag nyersanyagkészletei biztosítják. Indiát említve pedig kiemelte, hogy a népességrobbanás következtében a piaci potenciálja is folyamatosan növekszik.

Az Európai Unióra utalva hangsúlyozta, hogy a második világháború után közös felismerés volt, hogy le kell zárni az Európán belüli nagyhatalmi rivalizálást. Valóban, a kontinensen belül megszűnt a nagyhatalmi konkurencia, de Európa a globális hatalmi játszmákból is "kizárta önmagát", ami radikális és brutális pozícióvesztéshez vezetett – fogalmazott.

Beszélt arról is, hogy létrejött egy önfenntartó hatásköri spirál. Ennek lényege, hogy az uniós intézmények nem tudják megfelelően ellátni feladataikat, ám a felmerülő problémákért a tagállamok ellenállását teszik felelőssé. Ennek következményeként pedig egyre inkább arra törekszenek, hogy még több hatáskört vonjanak el a tagállamoktól, és azt a központi szintre helyezzék át a zavarok orvoslása érdekében.

- hívta fel a figyelmet.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a spirál megfékezése a magyar érdekek védelme érdekében.

A külpolitikában Brüsszel teljes mértékben elszigetelődött, az európai progresszívek a világ erőközpontjainak mindegyikével összerúgták a port - hívta fel a figyelmet. Az EU gazdasági területen is veszít a súlyából, lemarad a nemzetközi versenyben, sérül az autonómiája és a cselekvőképessége - emelt ki több problémát.

Zárásként kiemelte, hogy a magyar nagy stratégia alapvető eleme az, miként lehet a változó globális környezetben megóvni és megerősíteni a magyar sajátosságokon és értékeken nyugvó társadalmi modellt.

Kiemelte, hogy a nemzeti modernizáció elengedhetetlen, és nem a változásokkal szembeni ellenállás a lényeg, hanem az értékek megőrzése a fontos.

A szuverenitásvédelem az a képesség, hogy egy közösség önállóan tudjon dönteni saját jövőjéről. Az tud szuverén erőközpontként megmaradni, aki képes önálló, saját nemzeti érdekből levezetett döntéshozatalát megtartani - jelentette ki Orbán Balázs.

A konnektivitáson alapuló külpolitika elemzése során kiemelte, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján komoly sérelmeket szenvedett el, amikor egy vagy több nagyhatalom érdekeivel ellentétes helyzetbe kerültek a fennmaradása és fejlődése szempontjából. Fontos, hogy olyan környezetet alakítsunk ki, amelyben minden jelentős hatalmi központ számára előnyös Magyarország léte és megerősödése – emelte ki a szakértő.