Orbán hétfőn kijelentette, hogy az államadósság nem növekszik, míg Eurostat szerdai jelentésében azt állította, hogy mégis emelkedik.
Magyarország bruttó nemzeti össztermékéhez (GDP) viszonyított államadóssága 2024 harmadik negyedévében egy kis mértékben, 0,2 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest, és 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva, derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Az EU átlagos adatai szerint az államadósság növekedése átlagosan 0,1 százalék volt a legutóbbi negyedév során, míg éves összehasonlításban ez az érték 0,2 százalékra rúgott. Jelenleg a magyar államadósság a GDP 76 százalékát teszi ki, ami valamivel több mint 60 610 milliárd forintot jelent, ezzel szemben az EU átlagos államadóssága 81,6 százalék körüli értéken áll.
Orbán Viktor hétfőn, az EU miniszteri Tanácsának magyar elnökségéről szóló konferencián a kormány hazai eredményei között az alacsony rezsiárakat, a családi adókedvezmény duplázását és a nyugdíjemelést sorolta. Mindezt szerinte úgy sikerült elérni, hogy a költségvetési hiány csökken és az államadósság nem nő. Az államadósságról nemrég Nagy Márton gazdasági miniszter is elismerte, hogy tavaly nőtt. A magas hiány miatt - amit az adósság lefaragásához is le kellene szorítani, hacsak nem pörög fel nagyon a gazdaság - épp a magyar elnökség alatt indult uniós eljárás többek között a magyar kormánnyal szemben.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország államadósságának alakulása mellett a GDP-arányos hiány is figyelmet érdemel: 2024 harmadik negyedévében ez a mutató 4,8 százalékon állt. Ezzel szemben az uniós átlag csupán 2,9 százalék, és számos másik tagállam költségvetésében is nagyobb deficitet regisztráltak: a 26 ország közül (az olasz adatokat nem kaptuk meg) a 20. helyen helyezkedünk el. Érdemes megjegyezni, hogy a hazai hiány folyamatosan csökken, hiszen az első negyedévben 5,5, a második negyedévben pedig 5,1 százalék volt.
Tavaly hét különböző országban indult el a folyamat, míg egy másik esetében a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen felfüggesztett túlzottdeficit-eljárás folytatódott. Az uniós szabályozás értelmében a költségvetési hiányt három, míg az államadósságot 60 százalék alá kellene szorítani. A tagállami Tanács kedden új ajánlásokat tett közzé a deficit csökkentésére vonatkozóan. Ezek az ajánlások a középtávú költségvetési tervek alapjaira épülnek, amelyeket minden tagállamnak be kell nyújtania az Európai Bizottsághoz. Az uniós kvázikormány először értékeli ezeket a dokumentumokat, mielőtt továbbítaná a Tanácsnak a végső jóváhagyásra.
A Tanács keddi ülésén a nyolc érintett országból hét esetében túlzott hiányra vonatkozó ajánlásokat fogalmazott meg, Magyarország kivételével. A magyar középtávú költségvetési tervet a miniszterek nem hagyták jóvá, de valószínű, hogy ez csupán idő kérdése. Tavaly a magyar terv benyújtását és annak értékelését is elhalasztották, hivatalosan az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések miatt; egy kiszivárgott levél alapján a testület kezdetben nem volt elégedett a kormány által alkalmazott módszerekkel. Végül a tervet módosítani kellett. Most alig egy héttel ezelőtt az Európai Bizottság javasolta a tagállami pénzügyminisztereknek, hogy fogadják el a Magyarországgal kapcsolatos dokumentumokat, és várhatóan ez a következő, februári pénzügyminiszteri Tanácson meg is fog történni.
