Pécs Pride: idén nem csupán a demonstrálókat, hanem az ellentüntetőket is külföldi támogatás érte.
A kormány gyakran hangsúlyozza, hogy a Pride rendezvényeken a "genderideológia terjesztése" zajlik, és hogy ebben "külföldről finanszírozott NGO-k" is részt vesznek. E propaganda célzása egyértelműen megmutatkozott idén, amikor a budapesti eseményhez hasonlóan a pécsi Pride-ot is nem engedélyezték, amelyre október 4-én került volna sor.
A forgatókönyv már sokak számára ismerős lehetett. A tiltás ellenére, délután egy órát követően, több száz ember gyűlt össze a baranyai megyeszékhely szívében, a Kossuth téren. Jelen voltak a magyar Amnesty önkéntes aktivistái is, valamint az Emberség Erejével Egyesület, amelyet a kormány 2018 óta folyamatosan támadott és bírált. Őket a Fidesz a külföldi forrásaik miatt "Soros-szervezetként" bélyegezte meg. A tömeg színesítéseként Graz, Pécs testvérvárosának képviselői is megjelentek, közöttük drag művészek, akik a helyi Pride tradíciókhoz híven feltűnő, nőies öltözékben tündököltek.
A hatalmas tömegben, amely végigvonult az utcákon, nem csupán hazai politikai szereplők képviseltették magukat; nyugat-európai országok politikai elöljárói is csatlakoztak a menethez. Ausztriából, Svédországból és Hollandiából érkező parlamenti képviselők színesítették a felvonulást. A liberális aktivisták, köztük Cseh Katalin, a Momentum korábbi EP-képviselője, és Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője, szintén részt vettek a rendezvényen, amely végül egy igazán hosszú és impozáns meneteléssé alakult.
A figyelem középpontjában mégsem ők álltak. A tilalom következtében - Budapesthez hasonlóan - a pécsi felvonulás idén nem csupán a szexuális kisebbségek jogainak védelméről vagy éppen a "büszkeségről" szólt. Számtalan ember jelent meg, akik transzparenseiken és médiaközleményeikben is hangsúlyozták, hogy a kormány által bevezetett korlátozó intézkedések már a szabad gyülekezés és a szólás szabadságát is fenyegetik. Éppen ezért minden olyan embernek, aki nem ért egyet ezzel, ki kellett állnia és részt kellett vennie a demonstráción.
Ezt kiemelte a tömeghez csatlakozó Péterffy Attila, Pécs városának vezetője is.
A helyzetet egy szűk utca kanyarodó részében a hatóság is nyomatékosította. Ide állították a már a Budapest Pride-ról is ismert fényképezős autót (amit feltehetően Kínából szereztek be) - eredetileg erről állította a kormány tavasszal, hogy arcfelismerő kamerák felvételei alapján oszt majd büntetéseket.
A nem-budapesti városokban hatalmas tömegek vonultak fel, ahol rendszeresen találkozhattunk a pusztai Orbán-ellenes demonstrálók csoportjaival is. Ezek az emberek határozottan képviselték a kemény ellenzéki álláspontot, jelszavaik között szerepeltek olyan kifejezések, mint Hatvanpuszta, "Zsolti bácsi", gyermekvédelem, vagy a közpénzek eltulajdonítása ellen tiltakozó feliratok. Érdekes módon, jól megfértek a színpadra lépő, jórészt fiatal felvonulókkal is, akik palesztin zászlókat lengettek. Ezzel kifejezték, hogy az emberiesség ellen elkövetett gázai bűncselekmények, amelyeket Izrael hajt végre, éppolyan elfogadhatatlanok, mint a Pride közösség üldözése. Kiemelték, hogy mindenkinek, bárhol a világban, szolidárisnak kell lennie embertársai iránt.
Külföldi "NGO-k" világában azonban nem csupán a megszokott szereplők bukkantak fel. A tömeg zöme inkább az EU-hoz kötődő civil szervezetek jelenlétét tükrözte. Ezzel szemben, meglepő módon, a Mi Hazánk által szervezett ellentüntetésen találkoztam azzal a nyugati NGO-val, amely általában a tömegeket mozgósítja: a spanyol CitizenGo-val, amely mára már világszerte 9 millió ultrakonzervatív aktivistát tömörít. Ez a szám csupán 1 millióval marad el a régebbi és népszerűbb Amnesty által világszerte elért aktivisták létszámától.
Ezek azonban éppen a "meleg- és genderpropaganda" potenciális kockázataira és a gyermekek védelmére irányították a figyelmet.
A háttérben egy érdekes történet rejlik. A kék-fehér angol nyelvű táblák mögött a CitizenGO nevű platform húzódik meg, amely petíciók indítására specializálódott, és valószínűleg a magyar aktivisták is ennek a szervezetnek a tagjai. Ez a vallásos, de politikai színtéren is aktív keresztény csoport 2013-ban alakult Madridban, szoros kapcsolatban állva a helyi szélsőjobboldali mozgalmakkal. Azonnal kiálltak Vlagyimir Putyin Oroszországban bevezetett "LMBTQ-propagandatörvénye" mellett, amely a szexuális kisebbségek jogainak drámai korlátozását jelentette az országban.
A CitizenGO egy jelentős mértékben megerősödött, decentralizált platform, amely hasonlóan a magyar AHang kezdeményezéshez, különféle ügyek köré csoportosítja az embereket. Az aláírásgyűjtő petíciók révén képes gyorsan mobilizálni a tömegeket, hogy egy adott ügyet képviseljenek és támogassanak.
Bár a szervezet kezdetben nyíltan homofób nézeteket hirdetett, mára a transznemű identitások és azok elfogadásának ellenállása vált a kritikáik fő célpontjává. A médiában gyakran kiemelik, hogy a CitizenGo szoros kapcsolatokat ápol olyan orosz politikai személyiségekkel, akik Putyin környezetében mozognak. Például Konsztantyin Malofejev, aki támogatja a neonáci és szélsőjobbos európai csoportokat, szintén összefonódik Alekszandr Dugin orosz filozófussal, akit Európában gyakran negatív fényben tüntetnek fel. Bár a CitizenGo jelenlegi tevékenységei főként európai kérdésekre összpontosítanak, ezt a kapcsolatrendszert sokan éles kritikával illetik.
Húsz-harminc aktivista gyűlt össze a Mi Hazánk és a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) színeiben a pécsi vasútállomásnál. Ez a kis létszámú, egyenpólós csapat a helyi szervező szavaival élve "békés ellendemonstrációt" kívánt tartani a Pride-vonulók ellen, "a normális emberek nevében". Az esemény részeként a résztvevők "csendes imádságot" is mondtak a Pride-ozók lelki jólétéért.
Természetesen, íme egy egyedibb változat: Akadtak olyanok is, akik nem tettek le a szándékaikról. A Szent István téren, a pécsi székesegyház előtt rendőri sorfalnak kellett közbelépnie, hogy elválassza a "keményvonalas" Mi Hazánk híveit a több ezer fős Pride résztvevőitől. Eredetileg az elvileg engedély nélküli felvonulás útját akarták állni, de a rendőrök még a helyszín érkezése előtt "arréb terelték" őket a domboldalra. Ezen a ponton már csak az maradt számukra, hogy a budapesti Pride ellen irányuló Budaházy-féle akciók stílusában hangos skandálással követeljék a rendezvény feloszlatását, hangoztatva, hogy az illegális. A tömegbe néhány szimpatizánsuk is bejutott: volt, aki PET-palackkal próbálta felhívni magára a figyelmet, míg egy súlyosabb esetben egy, a menetben részt vevő hőbörgő megrongálta egy ellenzéki újságíró munkaeszközét.
Kiemelkedő volt, hogy a Pride-ellenes demonstráció élvonalában nem a szélsőjobbos párt állt, hanem a CitizenGo aktivistái, akik jellegzetes tábláikkal vonultak fel. A fő transzparensükből pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy a konzervatív keresztények nem maradnak le a Pride-támogatóktól, és folyamatosan újabb betűkombinációkkal próbálnak újat mondani: a "Stop LMBTQP" felirat kapcsán hosszasan töprengtem a P jelentésén, míg végül rájöttem, hogy a pánszexualitásra utalhat. Ez a téma még az Amnesty vagy a felvonulók molinóira sem került fel!
Egy magányos ellentüntető már az állomásra is megérkezett, aki az indító beszédek során egy kis hangszóróból a 1985-ös Live Aid We Are the World kórusának dalát játszotta. Az esemény különös hangulatát a zene adta, amely a szolidaritás és az összefogás üzenetét hordozta magában.
Pécs 2025-re valóban szimbolikus tereppé vált. De szinte az összes megjelent csoport, mind a több ezres Pride-vonulás, és az ellenük most már elvileg szuverenista alapon tüntetők is egy-egy nyugat-európai trendet, vonulatot igyekeztek képviselni.
Ebben a vibráló karneválban azonban a helyi problémák hosszú távon eltűnhetnek: Milyen kihívásokkal nézhet szembe egy pécsi meleg vagy leszbikus ember 2025-ben? Meddig terjedhet a helyiek véleménynyilvánítási szabadsága a mindennapi életben? Miért kockáztatja egy közalkalmazott a munkáját, ha részt vesz egy Pride rendezvényen? Mindezek a kérdések könnyedén háttérbe szorulhatnak a nemzetközi szintű kultúrharc áradatában. Ami végső soron a kormány érdekeit szolgálja. Ezeket a körülményeket figyelembe véve érthető, hogy engedélyezték a tüntetések lebonyolítását.
A szerző egy tapasztalt újságíró, aki az ÖT csapatának elkötelezett tagja.
Ez a cikk az ÖT és az Index közötti együttműködés révén került a felületünkre. Ha szeretné megosztani, hozzászólni, vagy további hasonló tartalmakat felfedezni, látogassa meg partnerünket, az ÖT weboldalát!
