A Petőfi-film díszleteivel kapcsolatos milliárdos szerződések miatt bírósági útra tereljük az ügyet | atlatszo.hu

Adatigénylési pert indítottunk az NFI ellen, miután nem voltak hajlandók megosztani a Rákay Philip által rendezett Petőfi-film díszletének szerződéseit. A Filmintézet korábban bemutatott egy szerződéslistát a több milliárd forintból felépített díszletvárosról, de ezen a dokumentumon eltüntették a pénzösszegeket és a bérlők neveit.

A "Most vagy soha!" című alkotás a Filmintézet történetének legnagyobb költségvetésű filmje lett. Rákay Philip producer szerint a film 7 milliárd forintos költségvetésének közel felét a fóti díszletváros fejlesztésére fordították, amely hamarosan megtérül, mivel a '48-as Pest-Budára emlékeztető díszletek más produkciók számára is bérbe adhatók.

A telek teljes mértékben a Nemzeti Filmintézet (NFI) tulajdonában áll, ezért adatigényléssel kerestük meg az intézményt, hogy betekintést nyerjünk a Petőfi-film elkészítése óta kötött bérleti szerződésekbe. Mivel az NFI egy állami szerv, a bevételei, köztük a díszletekhez kapcsolódó bérleti szerződések információi közérdekű adatnak minősülnek.

Az NFI válaszára sajnos csak egy nagyon hiányos adatsor érkezett. Mindössze egy bérleti szerződést kaptunk, ám ezen a bérlő neve, a bérlet időtartama és az összeg gondosan ki volt takarva. Emellett a dokumentumok között szerepelt egy adásvételi szerződés is, amely arról tanúskodik, hogy az NFI külföldi stúdiótól vásárolt egy díszletet. Itt is hasonló helyzet áll fenn: a bérlő adatai, a vételár és a tranzakció időtartama szintén eltűntek a papírból.

A legteljesebb dokumentum egy összesítés volt, amiből kiderült, hogy 2024. január és 2025. március között 3 produkció készítői bérelték ki a Pest-Buda-díszletet. Ezekből a produkciókból nettó 168 992 500 forint folyt be, azonban (ahogy a listából is látszik) ebben nemcsak a Pest-Buda-díszlet, hanem két másik helyszín díszletei is benne voltak.

A bérlők neve és a részösszegek itt is rejtve maradnak, így továbbra sem tudjuk meg, mekkora bevételhez jut az NFI, vagyis az állam, a díszletváros révén.

Az sem derült ki, hogy milyen produkciók számára adják ki a díszletet - például, hogy a bérlők között vannak-e közpénzből finanszírozott produkciók készítői is.

Miután nem érkeztek meg a kért információk, adatigénylési kérelmet nyújtottunk be, amelyet a bíróság elfogadott. Néhány idő elteltével felkeresett minket a Filmintézet, és peren kívüli megegyezésre tett javaslatot.

Egy személyes tárgyalás után látszólag sikerült is egyezségre jutni. Az NFI az egyezségi ajánlatában felajánlotta, hogy a kitakart adatokat mutató táblázatot az alábbi adatokkal egészíti ki:

A válasz e-mailünkben ezt már elfogadtuk, így a teljes szerződésekre nem volt szükségünk (bár ezek akár olyan információkat is tartalmazhattak volna, mint a produkció neve és a bérlő azonosítója). Csupán az érdekelt minket, hogy a bérlők mennyit fizettek egy-egy díszlet használatáért, mennyi időtartamra bérelték azokat, valamint hogy a bérlők között magyarok vagy külföldiek szerepelnek-e.

Egy hét múlva azonban újabb e-mailt kaptunk az NFI képviselőjétől, ahol azt írták, "nem áll módunkban egyezséget kötni, azonban köszönjük az egyeztetésen való részvételeteket."

Mivel más lehetőségeink nincsenek, a szerződéseket adatigénylési per keretében fogjuk igényelni. Kiemeljük, hogy az állami intézmények bevételei közérdekű információnak számítanak.

Az NFI 100%-os állami tulajdonban áll, ezért a gazdálkodása a törvények alapján nem titok, hanem nyilvános információ.

A díszletbérléssel összefüggő szerződések természetesen közérdekű információknak minősülnek, hiszen fontos tudni, hogy kikkel és milyen feltételekkel kötnek megállapodásokat. Ezzel szemben az NFI úgy tűnik, hogy szeretné elrejteni ezeket az adatokat a nyilvánosság elől.

Alaptörvény 39. cikk (2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

Ahogyan azt korábban említettük, filmes forrásaink szerint egy, a fótihoz hasonló díszlet bérlése heti 10-20 millió forint körüli összegbe kerülhet, míg egy tipikus játékfilm forgatása általában 8-10 hetet vesz igénybe egy adott helyszínen. Ebből kiindulva, egy produkció révén az NFI-nek körülbelül 10-20 millió forintos bevételre lehet kilátása. Figyelembe véve, hogy az elmúlt évben csupán három stáb számára adták ki a helyszínt, kétséges, hogy - ahogy Rákay Philip is hangoztatta - a milliárdos befektetés 8-10 éven belül megtérülne az ország számára.

Különösen aggasztó, ha a forgatások közpénzből finanszírozottak: számos magyar film, például a Most vagy soha! is állami támogatás révén lát napvilágot. Ezek a források többféle módon érkezhetnek, akár közvetlen kormányzati támogatásként, akár az NFI (Nemzeti Filmintézet) által biztosítva. Ráadásul a külföldi stúdiók is részesülhetnek közvetett támogatásban, amely a produkció költségvetésének akár 30%-át is elérheti. Ezt úgy érik el, hogy a társasági adót fizető vállalatok filmcélú felajánlásaikkal csökkenthetik a befizetendő adójuk összegét.

Az adatigénylési eljárás lezárulta után, amint hozzáférünk a produkciók részletes adataihoz, azt is fogjuk kérni, hogy derüljön ki, mely filmek részesültek közvetett vagy közvetlen állami támogatásban.