Pokol Béla javaslata szerint a Tisza számára különleges alkotmányos kereteket kellene kialakítani, amennyiben kormányváltásra kerülne sor. Ezzel a lépéssel szeretné biztosítani a folyó védelmét és fenntarthatóságát.
A kormánypárti alkotmányjogász szerint ezzel lehetne megelőzni egy esetleges "alkotmánypuccsot", amelyet szerinte ismét elkezdtek hangoztatni ellenzéki jogászok.
Bár Pokol véleménye szerint Magyar Péter és a Tisza Párt jelenleg csupán egy "politikai blöff", és annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatásokban bizonyos sikereket értek el, még mindig egy egyszemélyes vállalkozásként működnek, így a Fidesz-KDNP leváltása most nem tűnik valóságbeli lehetőségnek.
- mondta a jogtudós-politológus, aki már most készül a 2030-as kihívásokra. Az emeritus professzor véleménye alapján
Öt év múlva lehetséges, hogy a különféle kihívások következtében elérkezhet a kormányváltás ideje.
Úgy gondolja, a "baloldali" jogászok emiatt feles többséggel próbálnának kétharmados szabályokat módosítani. A volt alkotmánybíró javaslata alapján a kétharmados parlamenti többséget kihasználva még ebben a ciklusban kiegészíthetnék az alaptörvényt egy új szabállyal, s ezt nevezi különleges alkotmányi rendnek, amely a jelenlegi különleges jogrend elé kerülne.
A javasolt intézkedés célja, hogy megakadályozza az olyan kormányzati döntések meghozatalát, amelyek az alaptörvény értelmében kizárólag minősített többséggel fogadhatók el. Az elképzelés szerint, ha ilyen helyzet állna elő, akkor "alkotmányvédelmi helyzet" lépne életbe. Ekkor a kormány jogkörét ideiglenesen egy újonnan létrehozott testület, az Alkotmányvédelmi Tanács venné át. Az új tanács megalakítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezhetné, és tagjai között megtalálnánk az Állami Számvevőszék elnökét is. A testület automatikusan felállna, amennyiben bármelyik érintett fél elindítja a szükséges folyamatot.
A tanács tagjai haladéktalanul összeülnének, és többségi szavazással döntenének arról, kihirdetik-e az alkotmányvédelmi helyzetet. Ezután az Országgyűlés működését felfüggesztenék, a kormány megbízatása megszűnne, és a tanács venné át a vonatkozó jogköröket. Továbbá a kihirdetéstől számított 30. napon a parlament újra összeülne, és többségi szavazással megválasztaná az új miniszterelnököt. Ha ez 15 napon belül nem sikerülne, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács írná ki az új választást, melyet legkésőbb a 90. napon meg kellene tartani a kiírástól számítva.
A forgatókönyv ugyan 2030-ra szól, viszont már a 2026-os választás után is elveszhet a Fidesz kétharmados többsége.
- Osztotta meg véleményét Pokol Béla, aki úgy véli, hogy a jelenlegi ciklus során célszerű lenne megszavazni a javasolt módosítást, és integrálni azt az alaptörvénybe.
