A fiatalok jövedelme új magasságokba emelkedett, soha nem látott szintet elérve.
A fiatalok havi nettó jövedelme a múlt év végére 234 ezer forintra emelkedett, ami jelentős növekedést jelent az előző év 200 ezres átlagához képest. A K&H ifjúsági index adatai szerint, amely a 19-29 éves korosztály pénzügyi helyzetét elemzi, a jövedelmek 2019 óta megduplázódtak. Azonban a korosztályon belül komoly különbségek figyelhetők meg: 7 százalékuknak nincs rendszeres jövedelme, míg 13 százalékuk 250-300 ezer forint közötti összegről számolt be, és 9 százalékuk pedig félmillió forintnál is magasabb jövedelemmel rendelkezik.
Újabb rekordszintet értek el a fiatalok a személyes jövedelmüket nézve, amelybe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is. A 19-29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint a múlt év végére nettó 234 ezer forintra hízott az átlag összeg, szemben a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forinttal.
"A rekord nem igazán meglepő, mivel az utóbbi években a bérek folyamatos növekedése a fiatalok jövedelmét is kedvezően befolyásolta. A 2012 végén kezdődött felmérés hosszabb távú adatai azt mutatják, hogy 2019 elejéhez képest a fiatalok jövedelme megduplázódott" – nyilatkozta Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője a legfrissebb eredmények tükrében.
forintosított végletek
Az átlagértéken belül vannak természetesen eltérések. A férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be. A 19-25 évesek átlagos 210 ezer forintos jövedelme a 26-29 éves korosztályra már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezres átlagához képest. Az aktív keresők 322 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 177 ezer forint, míg az inaktívak körében még a 100 ezer forintot sem éri el az átlag.
Emellett a megkérdezett fiatalok 7 százaléka arról számolt be, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250-300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.
A fiatal dolgozók elvárásai és igényei napjainkban folyamatosan fejlődnek, és számos tényező befolyásolja, mire számítanak a munkahelyükön. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú tényezőt emelünk ki, amelyek a fiatalok számára prioritást élveznek: 1. **Rugalmasság**: A fiatal dolgozók értékelik a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. A rugalmas munkaidő, a távmunka lehetősége és a szabadnapok könnyen megnyerik a tetszésüket. 2. **Fejlődési lehetőségek**: A karrierépítés és a szakmai fejlődés kiemelten fontos számukra. Szívesen dolgoznak olyan cégeknél, ahol lehetőségük van képzéseken részt venni, mentorálásra számítani, és ahol a fejlődésüket aktívan támogatják. 3. **Pozitív munkahelyi kultúra**: A fiatalok egyre inkább értékelik a támogató és inkluzív munkahelyi környezetet. Fontos számukra, hogy a cég értékei összhangban legyenek a saját értékeikkel, és hogy egy olyan közösség részei lehessenek, ahol a sokszínűséget és az egyéni különbségeket ünneplik. 4. **Hatékony kommunikáció**: A nyílt és őszinte kommunikáció alapvető elvárás. A fiatal dolgozók szeretnék, ha véleményüket meghallgatnák, és részt vehetnének a döntéshozatalban. 5. **Technológiai innováció**: A digitális világban felnőtt fiatalok számára elengedhetetlen, hogy a munkahelyük modern technológiákkal és eszközökkel rendelkezzen. Az innováció iránti nyitottság és a digitális eszközök használata segíti a hatékony munkavégzést. 6. **Értelmes munka**: A fiatalok egyre inkább keresik azokat a lehetőségeket, ahol a munkájuk hozzájárulhat egy nagyobb célhoz, legyen az társadalmi, környezeti vagy gazdasági szempontból. Az értelmes munka iránti vágy motiválja őket a legjobban. Ezek az elvárások és igények nemcsak a fiatal dolgozók, hanem a munkaadók számára is fontosak, hiszen a tehetséges fiatalok megtartása és motiválása kulcsfontosságú a jövőbeni sikerhez.
A fiatal munkavállalók körében az optimizmus szembeötlő, hiszen a korosztály aktív tagjainak jelentős része, tízből hét, bérnövekedést vár a közeljövőben. Ezen belül 51 százalékuk kisebb mértékű, az inflációt nem elérő emelésre számít, ami valójában a reálérték csökkenését jelenti. Ezzel szemben 19 százalékuk inflációt meghaladó bérfejlesztésben bízik, tehát reálértékben is előreléphetnek. Érdekes módon, a fiatalok a nyugati országrészben (34%) és a megyeszékhelyeken (33%) a többieknél nagyobb arányban várják a jelentős növekedést.
A fiatal munkavállalók körében körülbelül negyedük, pontosan 24 százalék, nem számít a havi bérük változására. Ezzel szemben 6 százalékuk úgy véli, hogy akár nominálisan is csökkenhet a jövedelmük a jelenlegi szinthez képest.
