Fantasztikus átalakulás küszöbén állunk: vajon ezek a különleges növények hódíthatják meg a városainkat? - Agrárszektor

Két nap intenzív előadássorozat és hálózatépítés után április 30-án a Granollers Nyilatkozat bemutatásával zárult az első Európai Szimpózium. Az esemény középpontjában a "Kultúrnövények biológiai sokféleségének növelése a helyi élelmiszerpolitikákon keresztül" állt. A szervezők és résztvevők által közösen kidolgozott, átfogó dokumentum egy ütemtervet vázol fel a közös jövőkép megvalósításához. A célkitűzés szerint 2050-re minden európai önkormányzat olyan élelmiszerpolitikát fog kialakítani, amely támogatja az egészséges élelmiszerek fenntartható termelését, figyelembe véve a bolygó eltartóképességét. Ezen túlmenően a modell gazdaságilag is életképes alternatívát kínál a közösségek és lakosaik számára, amit az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hivatalos oldalán is olvashatunk.

Enrique Pueyo, Aínsa polgármestere és az Agroökológiai Szemléletű Települések Hálózatának elnöke hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen az agroökológiai szemléletű élelmiszerpolitikákban a kultúrnövények biológiai sokféleségének figyelembevétele. Mariateresa Lazzaro, a FiBL Svájc kutatója és a LiveSeeding projekt tudományos társkoordinátora, rámutatott, hogy a helyi vetőmagok kulcsszerepet játszanak az agroökológiai élelmiszerrendszerek működésében. María Carrascosa, az Agroökológiai Szemléletű Települések Hálózatának LiveSeeding projektben részt vevő koordinátora, megjegyezte, hogy az a céljuk, hogy fokozzák a kultúrnövények biológiai sokféleségének integráltságát az önkormányzatok tevékenységeiben. Ezáltal fenntartható, egészséges és biodiverz helyi élelmiszerrendszerek kialakítása válik lehetővé, és létrejöhetnek azok a szövetségek, amelyek támogatják ezt a kezdeményezést.

A biológiai sokféleség megőrzésének jogi kereteit, politikai irányelveit és több szintű finanszírozási programjait tárgyaló ülésen Cristina Massot, Katalónia kormányának képviselője hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség kulcsszerepet játszik az élelmiszerbiztonság, az alkalmazkodóképesség és a minőség szempontjából. Sonia Callau, a Barcelona Tartományi Tanács képviselője, arról beszélt, hogy intézményük elkötelezett a természeti örökségek megőrzése mellett, és ezt a gazdálkodási rendszerek fenntartható és integrált kezelésén keresztül szeretnék elérni. Helyi szinten Francesc Arolas, Granollers környezetvédelmi alpolgármestere a regionális magbank jelentőségét és a "Productes de Palou" védjegy előnyeit emelte ki, ezzel is hangsúlyozva a helyi termékek támogatásának fontosságát.

A találkozón számos önkormányzati és egyéb kezdeményezés került terítékre, melyek célja a fenntartható és egészséges helyi élelmiszerrendszerek kialakítása, miközben elősegítik a kultúrnövények biológiai sokféleségének gyarapodását. Jérémy Camus, Lyon (Franciaország) alelnöke, egy figyelemre méltó élelmiszerpolitikai kezdeményezést mutatott be: a város 6000 m²-es nagyvárosi magbankot alapított, valamint egy kísérleti állomást az alkalmazkodott növényfajták szaporítására. A helyi gazdálkodók számára ingyenesen elérhető magok egy részvételi nemesítési program keretében kerülnek kiosztásra, és a növekvő terményekből készült ételek a következő években a helyi iskolák menzáin fognak megjelenni.

Iker Santocildes, a Baszkföldön található Orduña polgármestere, megosztotta a települése 2030-ig szóló élelmiszerstratégiáját, amely az agroökológiai szemléleten és a honos fajták újbóli termesztésén alapul. Mint mondta, a kultúrnövények biológiai sokféleségének élelmiszerrendszerbe történő integrálása egy eszköz a vidéki és városi területek újraegyesítéséhez. Carmelo Troccoli, a Termelői Piacok Világszövetségének vezérigazgatója, a termelői piacok szerepét hangsúlyozta a biológiai sokféleség fenntartható kezelésében. Emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdasági sokféleség mintegy 75%-át már elveszítettük az élelmiszerrendszerek iparosítása és globalizációja következtében. A szakember beszélt arról is, hogy a "fajtamentő" gazdálkodók elkötelezettségének és a közvetlen értékesítést lehetővé tévő hálózatoknak köszönhetően számos egyedi termék menekült meg a kihalástól.

A klíma- és biodiverzitás-vészhelyzetről szóló ülés során a helyi önkormányzatok és a civil társadalom nézőpontjai kerültek reflektorfénybe. Saverio Mecca, Scandicci (Olaszország) ökológiai átmenetért felelős tanácsosa ismertette a városa politikáit, amelyek célja az agrobiodiverzitás várostervezésbe történő integrálása. Scandicci városa az "Egy egészség" megközelítést alkalmazza, amely az emberi jóllétet az ökoszisztéma egészségével köti össze egy olyan átfogó terv kidolgozásával, amely városi biokertekkel és a kultúrnövények biológiai sokféleségével is számol a területhasználat tervezése során egy széleskörű önkormányzati élelmiszerpolitikai jövőkép keretén belül.

Maria Young, a Corki Élelmiszerpolitikai Tanács (Írország) képviselője, azért emelt szót, hogy Írország élelmiszerrendszerét újragondolják a klímaválság tükrében. Kritizálta a jelenlegi ipari ütemtervet, amely az országot egy 7 millió szarvasmarhát termelő gyárnak tekinti, egyedül elfogadható irányként az intenzifikációt támogatva, amely figyelmen kívül hagyja az emberi, kulturális és természeti értékeket. Ezzel szemben kiemelte a Corkban működő közösségi kezdeményezéseket - mint például a városi kertek és a helyi magbankok -, és hangsúlyozta, hogy az élelmiszer lehet "a város megújulásának" az egyik eleme, különböző társadalmi, gazdasági és környezeti hasznokat hajtva.

Az esemény a Granollers Nyilatkozat elfogadásával zárult, amely a szervezők, az előadók és a résztvevők szoros együttműködésének gyümölcse. Ez a dokumentum egy merész jövőképet vázol fel, amely szerint 2050-re minden európai önkormányzat olyan helyi politikát alakít ki, amely elősegíti az egészséges élelmiszerek fenntartható termelését a település régiójában, figyelembe véve a Föld eltartóképességét, miközben biztosítja a közösség tagjainak tisztességes megélhetését. Kiemeli az agroökológia és a biogazdálkodás jelentőségét mint alapvető keretrendszert, és hangsúlyozza, hogy a helyi közösség által kezelt közjóként a kultúrnövények biológiai sokfélesége kulcsszerepet játszik e fenntartható élelmiszerrendszerek kialakításában.

A nyilatkozat - a Milánói Városi Élelmiszerpolitikai Paktummal összhangban - hat fő területet jelöl meg a helyi akciók célpontjaként (kormányzás, étrend, társadalmi igazságosság, termelés, elosztás és élelmiszerhulladék). A konkrét intézkedések az alábbiak:

Ezen kívül az állami és európai hatóságok számára javaslatokat fogalmaz meg, például azt, hogy a kultúrnövények biológiai sokféleségének növelését célzó kezdeményezések kapjanak helyet a nemzeti élelmiszer- és klímastratégiákban, valamint az ökológiai átmenettel kapcsolatos tervekben. Kiemeli, hogy a "fenntartható élelmiszerbeszerzés" alapvető elemmé kell váljon a Közbeszerzési Direktíva közelgő felülvizsgálatában, oly módon, hogy rögzítik a bioélelmiszerek kötelező minimális arányát, és további pontokat adnak azoknak, akik agroökológiai gyakorlatokat alkalmaznak, például a kultúrnövények biológiai sokféleségét kihasználva.