Sarokcsiszolóval zsarolták a munkavállalókat, miközben a vitrineket brutálisan feltörték – itt van minden, amit a Louvre-ban történt ékszerrablásról tudni érdemes.

A francia igazságügyi miniszter kijelentette, hogy minden francia polgár jogosan érezheti magát megcsalva, és egyértelmű, hogy a biztonsági szervek nem tudták megakadályozni a bűncselekményt. A hatóságok sürgős versenyt futnak az idővel, mivel az elkövetők valószínűleg már a megszerzett ékszerek szétszerelésére és beolvasztására készülnek.

Egész Franciaországról nagyon előnytelen képet fest a Louvre-ban vasárnap elkövetett ékszerrablás, mivel az a biztonsági szolgálatok kudarcáról árulkodik - mondta Gérard Darmanin francia igazságügyi miniszter hétfőn, miután előző nap a világhírű francia múzeumból kilenc felbecsülhetetlen értékű koronaékszert loptak el maszkos betörők.

"Határozottan kijelenthető, hogy nem értük el a kívánt célt. Minden francia polgár úgy érezheti, hogy jogtalanul megkárosították" - nyilatkozta a miniszter, hangsúlyozva, hogy a hatóságok mindent megtesznek az elkövetők kézre kerítéséért.

A rablás a múzeumi lopások legnagyobb léptékű eseményei közé tartozik - nyilatkozta Rachida Dati kulturális miniszter, aki a történteket egy professzionális "négyperces" műveletként jellemezte.

A múzeum Szajnára néző szárnyában található Apolló-galériába nagyjából fél órával a vasárnapi nyitás után, kilenc óra harminc perc körül, egy emeleti ablakot darus kocsiról betörve hatoltak be a maszkot és láthatósági mellényt viselő rablók. Azt továbbra sem tudni, hogy az emelős járművet ők vitték-e a helyszínre, vagy a múzeumnál végzett munkálatok miatt eleve a ott parkolt.

A rablást a tettesek látogatási időben, mindössze négy-hét perc leforgása alatt hajtották végre, majd két robogóval távoztak. A párizsi főügyész, Laura Beccuau elmondása szerint az elkövetők bár fegyvertelenül hatoltak be a múzeumba, a biztonsági őröket azonban motoros kézi körfűrésszel fenyegették, amelyet a rablás során feltört két vitrin üvegjeinek átvágásához használtak. A speciális üveghez megfelelő eszköz feltételezések szerint több százezer forintnak megfelelő összegbe is kerülhetett. A tárolókból összesen kilenc nagy értékű, a XIX. században készült ékszert mozdítottak el, ám ezek egyikét menekülés közben, közvetlenül a múzeum közelében elhagyták.

Az egyik vitrinen történt betörésről egy különleges fénykép is készült.

Laurent Nuñez, a francia belügyminiszter, a helyszínen tett látogatása során hangsúlyozta, hogy a nyilvánvalóan jól megtervezett rablás során olyan ékszereket tulajdonítottak el, amelyek felbecsülhetetlen értékkel bírnak nemcsak anyagi, hanem történelmi szempontból is.

Emmanuel Macron francia elnök az X-en azt írta: "A Louvre-ban elkövetett lopás támadás egy olyan örökség ellen, amelyet mint saját történelmünket nagyra becsülünk. Visszaszerezzük a műkincseket, és bíróság elé állítjuk az elkövetőket."

A hatóságok korábban azt jelentették, hogy két elkövető lépett be az épületbe, míg egy harmadik személy a külső területen figyelte a környezetet. Azóta azonban a helyzet drámaian megváltozott, és már négy potenciális elkövető keresése zajlik.

Egy, a Sky Newsnak nyilatkozó műkincsszakértő nyomozó figyelmeztetett, hogy a francia hatóságok idővel versenyt futnak, ugyanis az "évtized lopásának" keretében eltulajdonított, a maguk egyedisége miatt bármikor azonosítható értékek visszaszerzéséhez sürgős intézkedések szükségesek. A tettesek várhatóan az értékes anyagokat beolvasztva vagy darabjaikban értékesítve próbálják meg pénzzé tenni a kincseket, így a rendőrségnek mindössze egy héten belül, még mielőtt a bontás megtörténne, meg kell találnia az elkövetőket. Ha ez nem sikerül, a felbecsülhetetlen értékű ékszerek örökre elveszhetnek.

Egy szemtanú, Kaci Benedetti az X-en azt írta, hogy a riasztók megszólalásakor komoly káosz alakult ki a múzeumban: miközben a pánikba esett látogatókat az ott dolgozók kifelé terelték az épületből, a kiérkező rendőröknek éppen az okozott nehézséget, hogy a múzeum bezáródott kapuin bejussanak.

A látogatók evakuációjáról készült videók is tanúbizonyságot tesznek.

A tisztviselők információi alapján az elkövetők összesen nyolc értékes darabot emeltek el a császárné ékszergyűjteményéből. A francia kulturális minisztérium bejelentése szerint az alábbi tárgyakat tulajdonították el:

III. Napóleon felesége, Eugénia császárné, egy lenyűgöző tiarával büszkélkedhetett, melyet gyönyörű gyémántok díszítettek. E különleges ékszer nem csupán a francia császári udvar eleganciáját tükrözte, hanem Eugénia saját stílusának és ízlésének is kifejezője volt. A tiara mellett egy gyönyörű bross is ékesítette megjelenését, amely szintén a csillogó drágakövekkel volt kirakva, és még inkább kiemelte a császárné ragyogását és báját.

Mária Lujza császárné smaragd nyaklánca és smaragd fülbevalója, amelyet I. Napóleontól kapott ajándékba.

Egy különleges ékszerszett, amely a történelem lenyűgöző alakjainak örökségét hordozza magában: I. Napóleon mostohalánya, Hortensia, aki egy időben Hollandia királynéja volt, valamint III. Napóleon császár édesanyja. Ez a szett Mária Amália királyné zafírkincseiből készült, és magában foglal egy elegáns tiarát, egy gyönyörű nyakláncot, valamint egy páratlan fülbevalót, amelyek mind a múlt gazdagságát és szépségét idézik fel.

Valamint egy olyan bross, amelyet "ereklyetartó brossként" is emlegetnek.

A kilencedik ellopott kincs nem más, mint III. Napóleon feleségének, Eugénia császárnénak a több mint 1300 drágakővel ékesített császári koronája, amely később, egy súlyosan megrongálódott állapotban bukkant fel a múzeum közelében. Ez a lenyűgöző ékszer arany szirti sasokkal van díszítve, és lenyűgöző 1354 gyémántja mellett 56 smaragd adja meg különleges fényét.

Természetesen! Íme egy egyedi átfogalmazás a megadott források alapján: A hírek világában a BBC, a Sky News, az Euronews és a The Guardian mind jelentős szerepet játszanak, különféle témák széles spektrumát lefedve. Ezek az orgánumok nemcsak tájékoztatják a közönséget a legfrissebb eseményekről, hanem mélyebb elemzéseket és háttérinformációkat is nyújtanak a világ körüli események megértéséhez. A megbízhatóságukkal és szakmai hozzáállásukkal hozzájárulnak a közvélemény formálásához és a demokratikus diskurzus előmozdításához.