A V4+ országok agrárkamarái összefogtak, hogy közösen támogassák a mezőgazdasági szektort és erősítsék az együttműködést a régióban – jelentette be a Magyar Mezőgazdaság.

A tanácskozáson a résztvevők alaposan áttekintették a régió mezőgazdasági szektorát érintő legfontosabb kihívásokat, és együttes cselekvésben állapodtak meg, figyelembe véve az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli agrárpolitikai irányvonalait.

A lengyelországi Falenty adott otthont a Visegrádi Csoport (V4) országainak agrárkamarái által szervezett találkozónak. A február 10-11. között zajló eseményen részt vett az Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (Lengyelország), a Cseh Agrárkamara, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara, Magyarország képviseletében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Litván Agrárkamara is csatlakozott az eseményhez. Magyarországot Papp Zsolt kamarai elnök és Cseh Tibor András alelnök képviselte.

A V4+ országok agrárkamarái megvitatták a lengyel EU-elnökség prioritásait. A hangsúly az élelmezésbiztonságon, a KAP 2027 utáni reformján, a KAP-eljárások egyszerűsítésén, valamint a gazdálkodók élelmiszer-ellátási láncban betöltött pozíciójának megerősítésén volt. Az agrárkamarák képviselői leszögezték, hogy az EU agrárpolitikájának fókuszában a megfelelő minőségű élelmiszerek biztosításának kell állnia.

Az EU mezőgazdaságának jövője szempontjából kulcsfontosságú az erős KAP-költségvetés fenntartása, kibővített válságtartalékkal a rendkívüli időjárási szélsőségekre. A V4 agrárkamarái szerint a környezetvédelmi intézkedéseket nem a gazdák támogatásainak a terhére kell finanszírozni.

Az Európai Unió agrárpolitikájában bekövetkező lehetséges átalakulások számos izgalmas lehetőséget és kihívást rejtenek magukban. A jövő agrárstratégiái a fenntarthatóságra, a digitális innovációkra és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére helyezik a hangsúlyt. Az új irányelvek célja, hogy a mezőgazdasági termelés ne csak gazdaságilag, hanem környezetileg is fenntartható legyen, elősegítve ezzel a vidéki közösségek fejlődését és a helyi élelmiszerellátás megerősítését. Az agrárpolitikai reformok várhatóan új támogatási rendszereket vezetnek be, amelyek a gazdálkodók alkalmazkodóképességét és innovációs hajlandóságát ösztönzik. Az uniós agrárpolitika jövője tehát nem csupán a mezőgazdasági termelés hatékonyságát célozza, hanem a társadalmi és környezeti szempontokat is integrálja, hogy egy zöldebb és igazságosabb jövőt építsenek.

Ha az Európai Bizottság ennek ellenére továbbra is folytatja a gazdákra nézve kedvezőtlen intézkedéseit, a V4+ államok határozottan készen állnak az összefogásra, akár közös gazdatüntetés keretében is.

A résztvevők aggodalmukat fejezték ki az Ukrajnával folytatott kereskedelem liberalizációjával kapcsolatban, mivel az ideiglenes védőintézkedések 2025. júniusában lejárnak, ami súlyos veszélyt jelenthet a kelet-közép-európai országok mezőgazdasági szektorára. Az Ukrajnából származó olcsó mezőgazdasági termékek ugyanis komoly zűrzavart okoznak az EU piacán.

Az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás kapcsán a résztvevő felek hangsúlyozták, hogy a dél-amerikai régióból várható mezőgazdasági termékek nem biztos, hogy megfelelnek az EU szigorú környezetvédelmi és minőségi normáinak. Emellett a helyi vállalatok kedvezőbb energia- és munkaerőköltségekkel operálnak, ami további aggodalmakat vet fel. A V4 országok képviselői ezért a helyi gazdálkodók védelme érdekében sürgetik a megfelelő védelmi mechanizmusok bevezetését.

Az agrárkamarák képviselői elkötelezettek a rendszeres párbeszéd és információmegosztás mellett, és a jövőben szorosabb együttműködést kívánnak kialakítani a többi kelet-közép-európai szervezettel. Céljuk, hogy hatékonyan válaszoljanak az agrárszektort érintő kihívásokra.