Svédország alternatív megoldásokat keres az elítéltek elhelyezésére, mivel saját börtönei fokozatosan megtelnek. Ennek érdekében Észország celláit bérelheti, hogy biztosítsa a megfelelő körülményeket a fogvatartottak számára.
Szakértők szerint Svédország elengedi a rehabilitációs módszereket és inkább az amerikai stílusú tömeges fogvatartás felé fordul - írja a Guardian. Ennek egyik jele, hogy a jobbközép kormány Észtország börtöneiben szeretne cellákat bérelni, hogy legyen hova küldeni az elítélteket.
A két ország között júniusban megkötött megállapodás értelmében Svédország legfeljebb 600 börtöncellát bérelne, reagálva ezzel a skandináv állam börtöneiben tapasztalható túltelítettségre. A svéd büntetés-végrehajtási hatóság tájékoztatása szerint jelenleg körülbelül 7800 elítélt tölti büntetését a börtönökben. Azonban a szélsőjobboldali politikai mozgalmak térnyerése és az ezzel járó szigorúbb büntetőintézkedések következtében ez a szám 2034-re akár 41 ezerre is emelkedhet.
Megfigyelők szerint ez egy erős váltás attól a modelltől, amivel Svédország több évtizede büszkélkedik: a rehabilitációtól és reintegrációtól. Azonban ahogy a kormány próbál fellépni az egyre nagyobb és agresszívabb bűnszervezetek ellen, egyre több az elítélt. Ez a börtönbe került gyerekek számán is látszik: új törvények miatt már 15 évesek is kaphatnak akár 10 év - vagy több - letöltendőt.
A jelenlegi kormány a többség megtartása érdekében kénytelen együttműködni a szélsőjobboldali Svéd Demokratákkal, így jelenleg azt tárgyalják, hogy bizonyos esetekre vonatkozóan levigyék-e a büntethetőség alsó korhatárát 14 évesre. Az ellenzéki balközép Szociáldemokraták jelezték, hogy ezt még tudnák támogatni, de a Svéd Demokraták 13 évre akarják lecsökkenteni.
Az ország történetében most először merül fel a kormány részéről az a lehetőség, hogy jövőre speciális börtönöket alapítsanak a fiatalkorúak fogva tartására. Ezzel a lépéssel a cél az lenne, hogy a jelenlegi intézményeket modernizálják, amelyeket eddig legfeljebb négy éves büntetések végrehajtására használtak.
Szakértők szerint a lépés több szempontból is hibás: egyrészt a 600 bérelt cella közel sem elég, ha valóban akkora ugrásra lehet számítani, mint amivel a büntetés-végrehajtás számol, másrészt úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok példáján tömegesen látszik, hogy ez a fajta igazságszolgáltatás nem működik, sőt, csak ront a helyzeten. Továbbra is úgy tartják, hogy a rehabilitációval lehet csak tartós javulást elérni, de most azt látják, hogy a kormány érdemi vita nélkül elfordul az eddig használt - és sok oldalról ünnepelt - modelltől.
Olle Jonasson, egy stockholmi pap, aki rendszeresen látogatja a fogvatartott kiskorúakat, mélyen hisz abban, hogy a legtöbb gyermek nem azért került börtönbe, mert eleve bűnözői pályára léptek, hanem mert a bűnbandák manipulálták őket, mint egyszerhasználatos eszközöket. Felismeri, hogy bár ezek a fiatalok bűncselekményeket követtek el, sokkal inkább segítségre van szükségük, mintsem puszta büntetésre, és hogy az államnak nem csupán a büntetés végrehajtása legyen a fő célja, hanem a rehabilitáció és a jövőbeli lehetőségek megteremtése is.
A cellabérlési megállapodás végső jóváhagyása még mindkét ország törvényhozása előtt áll, ám a svéd kormány optimista, és azt várja, hogy 2026 nyarára ez a folyamat lezárul. Az igazságügyi minisztérium határozottan cáfolja azokat a híreszteléseket, miszerint felhagynának a rehabilitációs megközelítéssel, vagy hogy a fogvatartás tömeges formáira térnének át.
