Az új pápa megválasztásának folyamata szigorú és jól meghatározott szabályok keretein belül zajlik, amelyeket évszázadok óta követnek.
A katolikus egyház szigorúan szabályozott rend szerint készül új egyházfő választására. Ferenc pápa halála után megkezdődött a "sede vacante" időszaka, amelyben a bíborosok testülete veszi át az irányítást, és hamarosan konklávét hívnak össze a következő pápa megválasztására.
Ferenc pápa elhalálozása után a katolikus egyház megkezdi a jól bevált és szigorúan meghatározott eljárásrendjét, amelynek célja az új egyházfő megválasztása. A Vatikán egy részletes protokoll alapján jár el, amely a gyászidőszaktól kezdve egészen a konklávé lezárásáig irányítja a szükséges lépéseket. Az elkövetkező hetek eseményei több mint 1,4 milliárd katolikus hívőt fognak érinteni világszerte – számol be róla a Magyar Nemzet.
Átmeneti időszak, gyászmise-sorozatok Ferenc pápa halála után
A jelenlegi időszakot "sede vacante"-nak hívják, ami azt jelenti, hogy az apostoli szék üresen áll. Ez az átmeneti időszak addig tart, amíg Ferenc pápa földi maradványait felravatalozzák, levezetik a gyászmisék sorozatát, és a Vatikán titkos körülmények között felkészül a pápaválasztásra - áll a Magyar Nemzet cikkében.
Ebben az időszakban a bíborosi testület veszi át az egyház kormányzását, azonban csak korlátozott jogkörrel. A Szentszék kamarásaként az ír származású Kevin Farrell bíboros felel a pápai lakosztály lezárásáért, Ferenc pápa halálának hivatalos megállapításáért, valamint a temetési szertartások megszervezéséért - közli a Magyar Nemzet.
Szigorú szabályok a konklávén
A Vatikáni Szabályzat értelmében a pápa halála után 15-20 napon belül zajlik le a konklávé, amely a pápaválasztó bíborosok gyűlése. A rendezvénynek a híres Sixtus-kápolna ad otthont, ahol a bíborosok titoktartási esküt tesznek, majd kezdetét veszi a zárt ülés. Ezt követően a bíborosok nem hagyhatják el a Vatikán területét, és teljes elzártságban élnek; a Santa Marta házban pihennek, miközben teljes mértékben elszigetelődnek a külvilágtól – nem használhatnak telefont, internetet, és a sajtóval sem léphetnek kapcsolatba – tájékoztat a Magyar Nemzet.
A 253 bíboros közül 138 vehet részt a választásban, ugyanis csak azok szavazhatnak, akik még nem töltötték be a 80. életévüket. Ez a létszám meghaladja a korábbi, 120 fős maximumot - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
A füst színe mindent elmond a tűz titkairól.
A szavazás titkos módon zajlik, naponta kétszer. A bíborosok imádságot mondanak, majd szavazataikat egy gyönyörű aranykehelybe helyezik. A szavazólapokat ezután elégetik, és ha nem születik döntés, különleges anyagokat adnak a tűzhöz, hogy fekete füst szálljon fel, jelezve a külvilág felé, hogy a pápaválasztás még folyamatban van. Amennyiben három nap elteltével sem érkezik meg a végső döntés, a választási folyamatot egy napra felfüggesztik, majd újraindítják – írja a Magyar Nemzet.
