Terézváros nekilát a Podmaniczky Park koncepciójának megvalósításához, és részt vesz a Lázár-féle pályaudvar tenderelésében.
Mai ülésén egyhangúan - köztük két kormánypárti képviselő "igen" voksával - megszavazta a terézvárosi önkormányzat, hogy az utolsó pillanatban, január 31-én adják be az évek óta álmodott Podmaniczky Park tervét a MÁV által tavaly év végén kiírt pályaudvar-tenderre. Ez arról szólna, hogy az önkormányzat három év alatt, összesen 2,6 milliárd forintból 3,2 hektáros parkot épít a Nyugati Pályaudvar mögötti, a Podmaniczky utcával párhuzamosan húzódó területen. A testületi ülésen a Fidesz politikusai részéről felmerült egy olyan javaslat is, hogy akár 8 milliárd forintot is elkölthetnének a projektre, de a többség leszavazta ezt, miután az önkormányzat saját erőből, hitel nélkül valósítaná meg az elképzeléseit.
Emlékezetes, hogy a MÁV tavaly év végén kiírt villámtendere hatalmas politikai hullámokat kavart. Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, ingatlanpanamákra utalva fogalmazott meg kritikákat. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy azóta a figyelmet inkább a 85 hektáros Mini-Dubaj körüli botrány terelte el. A MÁV pályázatának alapvető célja, hogy mivel az állam nem rendelkezik elegendő forrással a pályaudvarok és környékük felújítására, a feladatot a magánszektorra bíznák. A magántőke ezúttal is jelentős mozgásteret kapna: az állam minden egyes helyszínre projektcéget alapítana, amelybe integrálná az érintett ingatlanokat, majd a pályázaton sikerrel szereplő magánfejlesztők tőkeemeléssel szállnának be, akár 90%-os részesedést elérve 99 évre. Így a magáncégek a saját érdekeik szerint alakíthatnák ki az ingatlanok "kereskedelmi hasznosításra" alkalmas részeit, miközben azok elvileg folyamatosan állami tulajdonban maradnának, és a projektcégek csupán a hasznosítás jogát kapnák meg.
Terézváros célja, hogy megóvja a Podmaniczky utca menti varázslatos, spontán növényzettel borított területet a fejlesztők betonrengeteggé alakító terveitől. A MÁV pályázatában szereplő fejlesztési terület jóval meghaladja a park tervezett 3,2 hektárját, hiszen magában foglalja a vasúti célokra korábban beépített, de jelenleg kihasználatlan részeket is. Ezért nem zárható ki, hogy más pályázók irodák vagy lakóparkok kialakításában gondolkodnak, és közösen nyernek a tenderen az önkormányzattal. A közeli Westend Bevásárlóközpont mögött például a Gránit Pólus cégcsoport egy sokoldalú fejlesztést tervez, amely irodaházakat, lakóparkokat és közösségi szolgáltatásokat is magában foglal. Így számukra rendkívül fontos, hogy mi történik a környéken, hiszen az hatással lehet a projektjeik sikerére.
Az önkormányzat érvei a saját terveik mellett azzal kezdődnek, hogy a Nyugati tér Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja, míg az ő kerületük a legnagyobb sűrűségű beépítettséggel bír, ahol az egy főre jutó zöldterület a legkisebb. Figyelembe véve a klímaváltozás következményeit, aggasztó lenne, ha a betonfelületek további növekedése zöldterületek rovására menne, hiszen ez drámaian rontaná a helyi lakosok életminőségét.
Terézváros elképzelései alapján a Podmaniczky Park területén a zöldfelületek aránya 70 százalékra emelkedne, míg a burkolt részek 30 százalékot tennének ki. A burkolt felületek célja, hogy sportolási, kulturális és egyéb közösségi tevékenységeket támogassanak.
Csakhogy a terület erősen szennyezett, amelynek kármentesítésére az önkormányzat maximum 100 millió forintot tudna költeni. Hogy ez elegendő-e, az attól függ, mekkora részen kell teljes talajcserét végrehajtani. Ha mindenütt, az tízmilliárdos tétel, azaz állami részvétel nélkül nem megy. Az állam támogatásától függ a projekt sikere annyiban is, hogy visszavonja-e a terület Ferdinánd-híd felé eső részére 2021-ben hozott kiemelő kormányrendeletét. Ezt azért vette ki a kormány a helyi szabályozás alól, mert az artistaképzőt telepítette volna ide, ám erről a jelek szerint letett. Kiemelő kormányrendelet egyébként akkor is születhet, ha netán egy "csókos" ingatlanfejlesztő jut lehetőséghez az egész területen, ami ellehetetlenítené az önkormányzat törekvéseit, például azt, hogy változtatási tilalmat rendeljen el a leendő parkra.
Mint Soproni Tamás polgármester korábban jelezte, attól tart, hogy a MÁV-pályázattal az állam teljesen feladja a korábban képviselt fenntartói és fejlesztői elveit és céljait, s a nélkül támogatja a magánfejlesztőket, hogy a köz érdekében bármilyen biztosítékot követelne meg. Bíztató mindenesetre, hogy Terézváros korábbi polgármester jelöltje, Kovács Balázs Norbert, akit Lázár János építési és közlekedési miniszter a budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztossá nevezett ki, a mostani csütörtöki testületi ülésen a zöld koncepció mellett állt. Ám furcsamód, mintha nem lenne szakmai kooperáció az ugyanezen miniszter felügyelete alá tartozó MÁV és a kormánybiztos tevékenysége között.
