A kormány törvénymódosítást hajtott végre, amely szerint Szijjártó magánrepülőútjainak költségei már nem kötelesek nyilvánosságra kerülni.
A bíróság álláspontja szerint a külügyminisztérium nem utasíthatja el az adatközlést, azonban Szijjártóék még lehetőséget kaptak a fellebbezésre.
Egy éve próbálja kideríteni az Átlátszó, hogy mennyibe került a külügyminiszter egyik 2021-es útja, amely során Szijjártó Péter magángépen utazott. A tárcavezető Oszakában, Kiotóban és Tokióban folytatott tárgyalásokat, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban teljesített hivatalos programot. A külügyminiszter az élményeiről rendszeresen beszámolt közösségi média felületein, míg az oknyomozó portál egyik olvasója egy fotót készített róla, amint éppen felszáll a magánrepülőgépére – az azonos ruházatban, amelyet a korábban megosztott képeken viselt.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylést nyújtott be az utazás költségeiről, választ azonban nem kaptak, a külügyminisztérium arra hivatkozott, hogy nem rendelkeznek a kért adatokkal. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az ügyben azzal érvelt, a portál birtokába jutott fotók nem bizonyító erejűek, mert nem tudni, mikor készültek és szerintük Szijjártó Péter személye sem beazonosítható rajtuk egyértelműen.
A portál pert indított az ügy kapcsán, és a tárgyalásra március végén került sor. Ezen az eseményen a külügyminisztérium egy olyan jogszabályra hivatkozott, amelyet tavaly december végén módosítottak. Ez a jogszabály a 2025-ös költségvetést megalapozó salátatörvény részeként került benyújtásra.
A módosítás értelmében, ha a védett személyek külföldi mozgásával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalának következményei Magyarország külpolitikai és külgazdasági érdekeinek védelmét vagy nemzetbiztonsági szempontjait veszélyeztetik, akkor az ilyen adatok kiadása öt évre elutasítható. A döntés hátterében az áll, hogy az adatok, mint például a helyszínek és az utazási útvonalak ismerete, potenciálisan lehetőséget teremthetnek a védett személyek ellen irányuló jövőbeli támadások vagy bűncselekmények előkészítésére. Az adatkérés elutasításának indokoltságáról a külgazdasági ügyekért felelős miniszter dönt, miután kikérte a véleményét a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől, tehát ebben az esetben Szijjártó Péter az, aki Rogán Antal szakmai javaslataira támaszkodik.
Az Átlátszó első fokon sikeresen megnyerte a pert, mivel a bíróság kötelezte a minisztériumot, hogy adja ki a közérdekű információkat. Az ítélet indoklása szerint a tárcának a kérdéses adatokkal rendelkeznie kellett volna, és a módosítás, amelyet a tárca bevezetett, nem vonatkozik Szijjártóra. Ezen túlmenően, a bíróság megállapította, hogy a módosítás csak utólagos magyarázatként szolgál, hiszen az adatigénylés beadása után keletkezett.
A külügyminisztériumnak lehetősége van arra, hogy 30 napon belül fellebbezzen az elsőfokú bíróság határozata ellen. Sőt, a jövőben akár a Kúriáig is eljuthat az ügy, ahogy azt a portál is megjegyzi.
