Tulsi Gabbard: Ki Trump hírszerzési jelöltje? Tulsi Gabbard, a volt hawaii képviselőnő és elnökjelölt, most arra irányítja a figyelmet, hogy ki lehet Donald Trump hírszerzési jelöltje. Az amerikai politika színterén folyamatosan zajlanak az események, és
Ahogyan azt korábban a Magyar Nemzet is jelentette, Donald Trump elnök Tulsi Gabbardot választotta a Nemzeti Hírszerzés vezetőjének. Gabbard kinevezése sokak számára váratlan fordulatot jelentett, hiszen a volt demokrata képviselő a politikai élet egyik legvitatottabb személyisége. Politikai pályafutása alatt többször is eltávolodott a pártjától, és jelenleg a Republikánus Párt tagjaként folytatja tevékenységét.
Tulsi Gabbard az amerikai szamoai születésű politikus, aki gyermekkorát részben Hawaii-on, részben a Fülöp-szigeteken töltötte. Vallási hagyományai miatt ő lett az első hindu származású politikus, akit az amerikai Kongresszus tagjai közé választottak, valamint az első amerikai szamoai képviselő.
Politikai pályáját megszakítva csatlakozott a Hawaii Nemzeti Gárdához, ahol tartalékos alezredesként szolgált, és részt vett Irakban és Kuvaitban végrehajtott katonai műveletekben. Szolgálatai során kiérdemelte a Combat Medical Badge elismerést, amelyet azok kapnak, akik közvetlenül vesznek részt harci cselekményekben.
Amikor 2013-ban képviselői posztjára visszatért, Gabbard különös figyelmet fordított a külügyi és nemzetbiztonsági kérdésekre, miközben a Külügyi Bizottság tagjaként tevékenykedett. Bár nem volt hírszerzési tapasztalata, politikai pályafutása alatt folyamatosan foglalkozott a nemzetközi feszültségekkel és az Egyesült Államok érdekeinek védelmével, a Közel-Kelettől kezdve egészen más válságövezetekig.
Tulsi Gabbard 2020-ban jelentette be indulását az amerikai elnökválasztáson a Demokrata Párt színeiben, hangsúlyozva progresszív értékeit és katonai tapasztalatait. Kampánya középpontjában az Egyesült Államok katonai beavatkozásainak éles kritikája állt, amelyeket szerinte destabilizáló hatásuk és az amerikai érdekekre gyakorolt negatív következményeik miatt el kellett volna kerülni.
Elnökjelölti kampányának során figyelemre méltó teljesítményeket nyújtott a demokraták elnökjelölti vitáin, ahol bátran szembeszállt a párt kiemelkedő képviselőivel, köztük Kamala Harris alelnökkel is, akit az ügyészségi múltja miatt éles kritikával illett. Gabbard azonban a választások előtti hónapokban váratlanul visszalépett, és támogatását a végső győztes, Joe Biden irányába terelte, amivel sokak meglepetésére próbálta elősegíteni a párton belüli egység megteremtését.
Szerinte a párt már régóta eltávolodott az eredeti értékeitől, és olyan irányzatokat követ, amelyek nem tükrözik az amerikai nép valódi érdekeit. Kilépésekor hangsúlyozta, hogy a párt az "isteni szabadság" ellen dolgozik, amelyet az amerikai alkotmány is védelmez, ezzel tovább fokozva kritikai álláspontját a korábbi politikai közösségével szemben. Ez a döntés véglegesen meghatározta politikai pályafutását, és a Republikánus Párt felé terelte karrierjét.
2023-ban Tulsi Gabbard hivatalosan is a Republikánus Párthoz csatlakozott, ezzel egyértelműen megerősítve távozását a korábbi demokratikus identitásából. Ez a politikai váltás nem csupán egy szimbolikus döntés volt, hanem aktív részvételt is magában foglalt Donald Trump kampányában.
Gabbard hangsúlyozta, hogy a mostani vezetés nem tükrözi hűen az amerikai érdekeket, és felhívta a figyelmet alternatív megoldásokra. Ezzel a nézőpontjával sok republikánus választóhoz eljutott, akik a politikai rendszer frissítését és megújulását keresik.
Trump szavaival élve Gabbard "félelem nélküli szellemiséget hoz a hírszerző közösségbe", és olyan vezetőként jellemezte, aki az alkotmányos szabadságjogok védelméért dolgozik, valamint az erőn keresztül biztosítja a békét.
Tulsi Gabbard neve sok vitát kavart az utóbbi években. 2017-es szíriai látogatása Bassár el-Aszad elnöknél, valamint oroszbarát megnyilvánulásai miatt sokan éles kritikával illették őt. Ezen okokból kifolyólag a kinevezése valószínűleg jelentős szenátusi ellenállásba ütközhet. Kritikusai gyakran megkérdőjelezik Gabbard tapasztalatlanságát, valamint korábbi nézeteit, amelyek felvetik a kérdést, hogy valóban alkalmas-e a nemzeti hírszerzési igazgatói posztra. Egyesek attól is tartanak, hogy ha Gabbardot megerősítik, az amerikai szövetségesek csökkenthetik az Egyesült Államokkal megosztott érzékeny információk volumenét.
Amennyiben Gabbard kinevezését megerősítik, ő lehet az amerikai hírszerző közösség első színes bőrű vezetője. Ugyanakkor kritikusai rámutatnak, hogy korábbi megnyilvánulásai és kapcsolatai miatt több kérdőjel is felmerül a személyével kapcsolatban. Ez a kinevezés jelentős következményekkel járhat az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolatrendszerére, és új perspektívát hozhat a hírszerzés világába.