Az Európai Unió szintjén tervezett intézkedések célja a 16 éven aluli fiatalok közösségi média-használatának szigorúbb szabályozása.
A digitális felnőttkor bevezetésével védenék az egyre inkább képernyők előtt élő és szenvedő kiskorúakat egy új uniós törvényjavaslat beterjesztői. A tagállamok miniszterei júniusban tárgyalhatnak arról, hogy az EU bizonyos funkciók letiltásával, kötelező életkor-azonosítás és szülői ellenőrzés előírásával álljon bele a digitális gyermekvédelembe.
Az Európai Unió egy új, Brüsszel által terjesztett javaslattal szeretné világelső szerepet betölteni a gyerekek közösségi média használatának szabályozásában. A Politico által megszerzett dokumentum alapján egy görög, spanyol és francia együttműködés révén született meg az a javaslat, amely az egész Unióra kiterjedő "digitális felnőttkor" fogalmát kívánja bevezetni. A javaslat középpontjában az áll, hogy a 16 éves kor alatti fiatalok csak szülői engedéllyel férhessenek hozzá a közösségi platformokhoz.
A javaslatot június elején vitathatják meg az Unió digitális ügyekért felelős miniszterei, miközben Dánia, mint az Unió soros elnökségét betöltő ország, határozottan a kezdeményezés mögé áll. Emanuel Macron francia elnök már egy évvel ezelőtt hangsúlyozta, hogy "vissza kell szereznünk a kontrollt gyermekeink és a tinédzserek életében Európában". Szerinte ennek kulcsa, hogy legkésőbb 15 éves korban meghatározzák a "digitális felnőttkor" határvonalát. Érdemes megemlíteni, hogy Franciaországban már 2023-ban bevezettek olyan intézkedéseket, amelyek célja a 15 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférésének korlátozása, bár ezek teljes körű végrehajtása eddig még nem valósult meg.
A kiskorúak online védelme érdekében szükséges a "európai szintű közös fellépés" – áll a javaslatban, melyet a beterjesztők csütörtökön már megosztottak a többi tagállammal is.
A probléma, hogy a fiatalok mind több időt töltenek telefonképernyők előtt, és társas életük is egyre inkább az online térbe csúszik át, világszerte aggodalmat kelt az utóbbi években. Sőt, egy frissen közölt nemzetközi felmérés szerint még a fiataloknak is majdnem fele (47 százaléka) szívesebben élne egy közösségi oldalak nélküli világban. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 16-21 évesek 70 százaléka rosszabbul érzi magát, miután valamelyik virtuális fórumon időt töltött, az algoritmusok addiktív hatására azonban így is egyre több időt töltenek online felületeken, és egyre jobban hatása alá kerülnek a felhasználókról hamis képet sugalló virtuális identitásoknak.
Nem meglepő, hogy a téma világszerte fokozott figyelmet kap, és számos országban a jogi keretek kidolgozása is napirenden szerepel. Ausztráliában például az idei év végével életbe lép egy új szabályozás, amely megtiltja, hogy a 16 év alatti fiatalok közösségi média platformokra regisztráljanak. Floridában hasonló intézkedést vezettek be, amely 14 éves korig korlátozza a regisztrációt. Texasban szintén benyújtottak egy törvényjavaslatot, de ott még mindig heves viták zajlanak arról, hogy vajon ez a lépés több kárt okozna-e, mint hasznot.
Jelenleg hazánkban a kormány főként azzal foglalkozik, hogy a kiskorúak iskolai figyelmét ne vonják el a mobilalkalmazások. Ennek érdekében, az idei tanév kezdete előtt néhány nappal bevezették, hogy a közoktatási intézményekben a tanítás ideje alatt elkobozzák a diákok mobiltelefonjait. Ez a hirtelen bevezetett szabályozás szeptemberben nagy vitákat generált, azonban annak hosszú távú hatásai még nem világosak.
Bár széles körben elterjedt a nézet, miszerint a közösségi média használata kedvezőtlen hatással van a fiatalok jólétére és mentális egészségére, a tiltás ellenzői hangsúlyozzák, hogy a káros tartalmak nem csupán ezek platformjain jelennek meg. Ráadásul a gyerekek előbb-utóbb úgyis találkoznak a közösségi oldalakkal, így sokkal célszerűbb lenne a digitális tudatosság fejlesztését minél korábban elkezdeni. Az Egyesült Államokban emellett nemcsak a gyermekek védelme, hanem a szabadságjogok védelme is középpontba kerül, hiszen sokan aggódnak amiatt, hogy az életkor-ellenőrző rendszerek révén személyes adataik védelme sérülhet. Továbbá sokan nem értik egyet azzal, hogy az állam vegye át a szülők jogát arra, hogy meghatározzák, gyermekeik milyen korlátozásokkal találkozhatnak a digitális világban.
Az új javaslat alapján az EU egy lépéssel tovább lépne a minimális életkor megállapításánál. Kötelezővé tenné a beépített életkor-ellenőrzést, valamint a szülői felügyeleti funkciók integrálását az eszközökre telepített alkalmazásokban. Emellett az alkalmazások működését is szigorúbban szabályoznák: például korlátoznák az automatikus lejátszást, a személyre szabott ajánlásokat és az olyan felugró ablakokat, amelyek célja, hogy a felhasználókat hosszabb időre lekössék az online térben.
A dokumentum azt javasolja, hogy az életkor ellenőrzése az eszközök szintjén történjen, amit az olyan cégek, mint az Apple és a Google valószínűleg kifogásolnak majd. A platformok eszköz- vagy alkalmazásbolt-szintű megoldásokért lobbiznak, míg az alkalmazásboltok és operációs rendszerek szolgáltatói úgy érvelnek, hogy a megoldásoknak az eszközök szintjén kell megjelenniük - állítja a portál. A szabályozás támogatói szerint a vita miatt évekbe telhet, amíg az iparág érdemi lépéseket tesz. A Politico által megkeresett közösségimédia-platformok - a TikTok, a Meta, az X és a Google - egyike sem válaszolt a javaslattal kapcsolatos megjegyzésekre.
