Létezik egy figyelemre méltó mutató, amelyben a magyar befektetési alapok szinte minden európai országot túlszárnyalnak.
Tavaly nőtt, idén pedig még nagyobbat ugorhat az európai alapkezelők által kezelt vagyon a szektort tömörítő európai egyesület szerint, és mégis, a profitok folyamatosan zsugorodnak az iparágban. A friss adatok alapján hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában Magyarországon az egyik legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
Az európai alapkezelők által kezelt eszközök volumene 2023-ban 8,3%-kal bővült, amit a részvény- és kötvénypiacok kedvező teljesítménye eredményezett. A prognózisok szerint a részvénypiacok emelkedő trendje 2024-ben is folytatódik, így az Efama előrejelzései alapján az európai kezelt vagyon szeptember végére új csúcsot érhet el, elérve a 32 700 milliárd eurós szintet – áll az Efama éves jelentésében, amely az európai alapkezelőket tömöríti.
A vagyonkezelési aktivitások jelentős része hat országra összpontosul, amelyek az európai vagyonkezelési tevékenység körülbelül 85%-át teszik ki. Ezen országok közül az Egyesült Királyság emelkedik ki a legnagyobb piac szerepében, ezt követi Franciaország, Svájc, Németország, Hollandia, valamint Olaszország.
Spanyolországban, Dániában, Belgiumban és Ausztriában szintén jelentős mennyiségű vagyont kezelnek az alapkezelők. Közép- és Kelet-Európán belül Lengyelország jelentős vagyonkezelési központ, amelyet Csehország és Magyarország követ (utóbbi két helyet javított a listán).
A részletes adatok rávilágítanak, hogy az alapkezelők 2023 végén mintegy 6 600 milliárd euró értékben tartottak uniós kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és 3 000 milliárd euró értékben uniós kibocsátású tőzsdei részvényeket. Ez az összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 28%-át, illetve az uniós illetőségű vállalatok és egyéb kibocsátók által kibocsátott tőzsdei részvények 27%-át jelentette.
Magyarország szempontjából figyelemre méltó fejlemény, hogy a lakossági ügyfelek részesedése a teljes kezelt vagyonon belül a 2019-es 26%-ról 2023 végére már 30,8%-ra nőtt. Ez a trend azt jelzi, hogy az európai lakossági befektetők egyre inkább érdeklődnek a tőkepiac iránt. Különösen népszerűvé váltak a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), amelyek ideális választásnak bizonyulnak azok számára, akik költséghatékony és diverzifikált befektetési lehetőségeket keresnek. A háztartások körében tapasztalható növekvő érdeklődés nem csupán a tőzsde, hanem a pénzügyi tudatosság erősödését is tükrözi.
Ha országokra lebontva vizsgáljuk a helyzetet, világosan megfigyelhető, hogy...
Európában Magyarország kiemelkedik azzal, hogy a lakossági ügyfelek által kezelt vagyon a befektetési alapokban rendkívül magas arányt képvisel.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy 2023 végén a kezelt vagyon legnagyobb hányada, 35,3%-a kötvényekben volt elhelyezve, míg a részvények aránya sem elhanyagolható, 32,7%-ot képvisel. Ezzel párhuzamosan észlelhető egy enyhe csökkenés a készpénz és likvid befektetések részesedésében. Az ingatlanok, hedge fundok, strukturált termékek és magántőke terén viszont az arányok általában stabilak maradtak az elmúlt évek során.
A kötvények piaci részesedése gyorsabban nőtt, mint a részvényeké tavaly, ami a kötvényalapok iránti erős keresletet tükrözi, és ezzel az év legkelendőbb alapkategóriájává váltak. Az alapkezelők a 2024-es potenciális kamatcsökkentésre számítva a kötvények irányába egyensúlyozták át portfólióikat.
Az elemzés alapján megállapítható, hogy a lengyelek és a törökök után a magyar alapkezelők birtokolják a legnagyobb mennyiségű hazai kötvényt a portfólióikban.
Az iparág működési profitmarzsa, amely az adózás előtti működési profit és a bevételek arányaként értelmezhető, 2023-ban az átlagos eszközállomány 11,1 bázispontjára csökkent. Ez a csökkenés a 2008-as pénzügyi válság óta a legalacsonyabb szintet jelenti.
Ez a csökkenés a bevételi marzsok folyamatos erózióját tükrözi, amelyet a növekvő költségekkel párosuló, tartós díjnyomás okoz. Különösen a technológiai költségek emelkedtek jelentősen az elmúlt években, ami tovább rontotta a jövedelmezőséget - fejti ki a jelentés.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a benne található információk jogi szempontból részletes útmutatást nem nyújtanak.
