Veszélyes láncreakciót indíthat el az emberiségre leselkedő komoly fenyegetés.
Az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb éves jelentése figyelmeztet arra, hogy 2024-re drámaian megnőtt az esélye annak, hogy a növekvő űrszemét mennyisége végzetes láncreakciót indítson el. Ez a jelenség komoly hatással lehet a Földön élőkre - számol be a ZeroHedge.
Jelenleg a Föld körüli pályán több mint 1,2 millió olyan objektum található, amelynek mérete meghaladja az 1 centimétert, és ezen kívül több mint 50 000 tíz centiméteresnél nagyobb tárgy is kering.
A keringő objektumok óriási száma közül jelenleg csupán 40 000-et figyelnek meg egyedileg a különböző megfigyelőrendszerek. Ez a szám tavaly 8 százalékkal nőtt, amelyet részben a kínai Long March 6A rakéta augusztusi robbanása is befolyásolt. Ez az esemény az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb űrszeméttermelő incidense volt.
Az űrszemét romboló erejét nem lehet a földi viszonyokhoz hasonlítani, hiszen az űrben olyan sebességgel, óránként több tízezer kilométeres iramban mozgó objektumok, még ha kicsik is, komoly károkat idézhetnek elő. Tiago Soares, az ESA szakértője a DW-nek kifejtette:
Egy egycentiméteres törmelékdarab egy kézigránát energiájával rendelkezik.
2009-ben egy orosz Cosmos műhold ütközött egy Iridium műholddal, ami körülbelül 2000 darab, 10 centiméternél nagyobb törmeléket eredményezett. Egy ilyen esemény felveti a rémálomszerű Kessler-effektus lehetőségét: ilyenkor
Egy kezdeti, jelentős ütközés hatására számos törmelék keletkezik, melyek később más keringő égitestekkel találkoznak, ezzel láncreakciót generálva.
Nem elhanyagolható az űrszemét problematikája, pláne nem egy potenciális Kessler-effektus egy olyan világban, amelyben a műholdak egyre fontosabb szerepet játszanak az emberiség számára. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója hangsúlyozta: "Mindennapi életünkben függünk a műholdaktól, a navigációtól kezdve a telekommunikáción át a szolgáltatásokig, beleértve a Föld megfigyelését, valamint a védelmet és biztonságot is."
Az ESA 2025-ös jelentése szerint naponta átlagosan több mint három nagyobb űrszemét - köztük elavult műholdak és használt rakétatörzsek - lép be újra a légkörbe. Egyes államok, mint Oroszország és India, fegyvertesztek során szándékosan hoztak létre több ezer törmelékdarabot.
Vishnu Reddy, az Arizonai Egyetem Föld- és űrtudományi szakértője úgy véli, hogy a Kessler-effektus megvalósulásának esélye folyamatosan nő.
Még nem tartunk ott, de nagyon gyorsan közeledünk a helyzethez. A vita arról szól, hogy mikor következik be - öt, tíz vagy húsz év múlva.
Ráadásul a megoldás nem áll olyan közel, mint azt remélnénk, hiszen az első űrszemét-eltakarítási kísérletet három év múlva tervezik végrehajtani. A svájci ClearSpace vállalat, az ESA támogatásával, 2028-ra tűzte ki célul a ClearSpace-1 küldetést, amelynek fókuszában egy bőrönd méretének megfelelő ESA 'PROBA-1' műhold áll. A küldetés keretében egy pilóta nélküli, autonóm jármű fogja használni az 'űrkarmot', hogy megragadja a műholdat, majd mindkét eszköz a Föld légkörében el fog égni.
