Vízkereszt: ezen a különleges napon még a sötét erőket is távol tarthatod | BorsOnline
Sokan január 6-át a munkahelyi visszatérés szimbolikus napjaként élik meg, hiszen ezzel véget ér a karácsonyi ünnepkör varázsa. Azonban ez a nap sokkal több jelentőséggel bír, mint gondolnánk. Fedezd fel velünk a vízkereszt hagyományait és történeti vonatkozásait, és ismerd meg, miért érdemes figyelmet szentelni ennek a különleges időpontnak!
Az új év hatodik napja különleges jelentőséggel bír, számos esemény kapcsolódik hozzá. Számos család ilyenkor állítja le a karácsonyfát, így a karácsonyi ünnepkör végéhez érkezünk. Ezen a napon indul el a farsangi időszak is, amely tele van mulatságokkal és szórakozással. Továbbá, a keresztény hagyományban ez a vízkereszt napja, amely a megjelenés ünnepeként is ismert. Érdekesség, hogy a vízkereszt a húsvét utáni második legrégibb keresztény ünnep, és az ősi szokások szerint ez a nap a gonosz szellemek elűzésére is kedvező alkalom. Így az új év hatodik napja nemcsak az ünnepek végét, hanem új kezdeteket is hoz magával.
A Vízkereszt ünnepe Jézus Krisztus megjelenésének és kinyilvánulásának három jelentős eseményét fűzi egybe: a napkeleti bölcsek látogatását, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyó vizében, valamint az első csodáját, amely a kánai menyegzőn történt, amikor a vizet borrá változtatta. A magyar nyelvben elterjedt "vízkereszt" elnevezés a víz megszentelésének hagyományos szertartásából ered, de ezt a napot gyakran a háromkirályok ünnepeként is emlegetik, a napkeleti bölcsek tiszteletére.
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja, hiszen ezen a napon megkezdődik a tél búcsúztatásának időszaka, vagyis a farsangi időszak. Nem véletlen, hogy a néphagyomány szerint ezen a napon kell lebontani a karácsonyfát, hiszen ezen a napon a karácsonyi meghitt időszakot átveszi a farsangi bálok, mulatozások hangos periódusa.
A vízkereszt ünnepén megszentelt víz hagyománya őseink életében kulcsszerepet játszott, hiszen e szentelt csepp az ördög kiűzésére és a gonosz távoltartására szolgált. Ez a különleges víz kísérte végig az emberek életét, születéstől a halálig; hintették a bölcsőbe, a menyasszony koszorújára, sőt, még a halott koporsójára is. Nemcsak a vízszentelés volt ilyenkor fontos, hanem a házak megszentelése is. Január 6-án, vízkereszt napján, a szentelt vízzel beoltották az ólakat és az állatokat, hogy az év során egészségesek maradjanak, távol a betegségektől és a rühösségtől. A család minden tagja ivott a szentelt vízből, hogy megóvja magát a torokfájástól, majd magukra is locsoltak belőle, hogy védve legyenek a rontásoktól, betegségektől és a himlőtől. Ez a szertartás nemcsak a hitet, hanem a közösség összetartozását is erősítette, hiszen mindenki együttesen kérte a védelmet az elkövetkező évre.
