Putyin óriási meglepetésként érkező kritikákkal nézett szembe barátai részéről, és ezzel súlyos helyzetbe sodródott a Kreml. A háttérben pedig Trump mozgatja a szálakat, ami tovább fokozza a feszültséget.

Kína és India, a tengeri úton érkező orosz nyersolaj legnagyobb vásárlói, bejelentették, hogy felfüggesztik, vagy jelentős mértékben csökkentik a Moszkvából érkező olajimportjukat. Az Egyesült Államok döntése, hogy szankciókat vezet be Oroszország két nagy olajipari vállalata, a Rosznyeft és a Lukoil ellen, dominóhatást gyakorolhat a globális energiapiacokra. Ezek a cégek ugyanis Oroszország olajtermelésének körülbelül felét, valamint a világszintű kitermelés több mint 5 százalékát biztosítják.

A Reuters hírei szerint a kínai állami olajvállalatok, köztük a PetroChina, a Sinopec, a CNOOC és a Zhenhua Oil, rövid távon csökkentik az orosz olajimport mennyiségét. Ennek hátterében az amerikai szankciók által teremtett új piaci környezet áll. Kína eddig napi szinten körülbelül 1,4 millió hordó orosz olajat vásárolt, amelynek jelentős részét a független finomítók, köztük a "teáskanna" néven ismert üzemek, szerezték be.

Ezek a vállalatok jelenleg megfontoltan várakoznak, és a források szerint ideiglenesen leállítják a vásárlásokat, hogy alaposan felmérjék a szankciók konkrét hatásait. Ugyanakkor a jövőben továbbra is fennáll az érdeklődésük az orosz olaj iránt.

India is egyre inkább alkalmazkodik a globális piaci változásokhoz. Az ország, amely 2025 első kilenc hónapjában napi 1,9 millió hordó orosz olajat importált, ezzel az orosz export 40%-át képviselve, új stratégiát dolgoz ki a behozatal mérséklésére, sőt, akár teljes leállítására is. Az Egyesült Államok növekvő nyomása következtében az indiai finomítók, köztük a legnagyobb importőr, a Reliance Industries, alternatív források felkutatásán dolgoznak. Elemzők véleménye szerint Kína és India is egyre inkább a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika olajtermelői felé fordulhat, ami az ottani olajárak emelkedését vonhatja maga után.

A szankciók következtében Oroszország valószínűleg kénytelen lesz jelentősebb árengedményekkel értékesíteni olaját, hogy új vásárlókat vonzzon és biztosítsa exportbevételét. Ez különösen lényeges Moszkva ukrajnai háborújának finanszírozása szempontjából, amely már négy éve tart. Az olaj- és gázbevételek ugyanis az orosz állami költségvetés körülbelül negyedét alkotják.

Diplomáciai színtéren is megmutatkoznak a feszültségek. Az amerikai elnök, Donald Trump, újabb szankciókat jelentett be, hangsúlyozva, hogy célja az ukrajnai békeegyezmény előmozdítása és nyomásgyakorlás Oroszországra. Az intézkedés bejelentése után közölte: a budapesti találkozót Vlagyimir Putyinnal határozatlan időre elhalasztják.

Putyin reakciója nem késett: az elnök "barátságtalan lépésnek" titulálta a szankciókat, és határozottan elutasította azt a vádaskodást, miszerint az orosz gazdaság a teljes összeomlás szélén állna.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország komoly tartalékokkal bír, stabil helyzetben van, és a világ olajpiacán pótolhatatlan szerepet játszik. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy amennyiben az orosz olajkínálat drámaian csökken, az globális árrobbanást idézhet elő, amely az Egyesült Államokat is hátrányosan érintheti.

A piaci reakciók máris megérkeztek: csütörtökön a Brent olaj ára több mint 5%-kal emelkedett, miután eljutottak a hírek az amerikai szankciókról. A következő hetekben különös figyelem irányul arra, hogy merre tartanak a globális olajárak, és hogy mely országok képesek majd hatékonyan pótolni az orosz import elvesztését - számol be róla az Euronews.